Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A bírósági ítélkezés - Az osztályszempontú ítélkezés
Egy, az Igazságügyi Minisztériumból érkezett leirat a bíróságok szemére vetette, hogy sok esetben felületesen járnak el akkor, amikor a vádlott osztályhelyzetét kell megállapítani. Előfordult, hogy teljesen elmulasztották, vagy épp nem a tényeknek megfelelő következtésekre jutnak.644 Érdekességképp álljon itt egy - nem igazán tipikusnak, de a rendszer visszáságait talán jól tükröző, s ugyanakkor talán sokakat megmosolyogtató - eset, annak illusztrálására, hogy egy-egy bíró milyen nehéz helyzetbe kerülhetett, amikor a vádlott osztályhelyzetét kellett megítélnie. Az egyik járásbíróság 4 hónap börtönre és 400 Ft pénzmellékbüntetésre, valamint egy év közügyektől eltiltásra ítélte azt a volt csendőrt, aki egy „kulák” családba házasodott be. A „kulák” após halála után ő vezette a gazdaságot, és jelentős mennyiségű (755 liter [???]) tej beszolgáltatását elmulasztotta. Az ítélet indoklásában a bíróság a következőket rögzítette: „a vádlott nem tekinthető kuláknak, tehene tej beszolgáltatás szempontjából kulák tehénnek minősíthető, mert kulák takarmánnyal eteti, a tejhozamot a kulák anyós háztartásában fogyasztják el. Ilyen körülmények között a tehenet kell kulák tehénnek minősíteni. " A bíróság tehát a volt csendőrt felmentette a „kulákság” vádja alól, ugyanakkor kárpótlásul osztályharcot folytatott a „kulák” tehén ellen. A megyei bíróság az ítéleten annyiban változtatott, hogy a 4 hónap szabadságvesztést felfüggesztette, a pénzbüntetést viszont 1500 Ft-ra emelte. Az indoklásban az szerepelt, hogy a járásbíróság helyesen ismerte fel, hogy a vádlott saját személyében nem „kulák”, csupán tehene esik ilyen mérvű beszolgáltatás alá.630 A járásbíróságok elnökeit ebben a munkában segíthette a tanácsokkal való hatékony kapcsolat kialakítása, de emellett elvárták azt is, hogy saját maguk térképezzék fel a bíróság hatáskörébe tartozó községek viszonyait, hiszen, ezáltal olyan ismeretek birtokába juthattak, amelyek nélkülözhetetlennek bizonyultak a „helyes” ítélkezéshez. Utasításba adták nekik, hogy látogassanak el az egyes településekre, lépjenek érintkezésbe a helyi pártszervezet vezetőségével. Tájékozódjanak az ottani politikai viszonyokról, a lakosság körében uralkodó hangulatról, a társadalmi tagozódásról, ennek keretében a „kulákbefolyás” mértékéről, a kis- és középparasztok helyzetéről. Mérjék fel azt is, hogy a párt politikája mennyiben jut érvényre az adott helyen, s ennek arányában milyen mértékben és vonatkozásban van szükség a bíróság „támogatására”. Fontos volt továbbá a helyi tsz-vezetéssel való kapcsolat kiépítése is, így szerezve információkat arról, hogy hány tagja van a tsz-nek, mekkora területen gazdálkodnak, s ezt figyelembe véve szükséges-e büntető ítéletek által kimondott ingatlanelkobzásokkal a csoport művelése alatt álló terület növelése. A terménybeszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt indított bűnügyek helyes elbírálása érdekében pedig előzetesen - tehát a beszolgáltatási határidő letelte előtt - állapítsák meg, hogy a község határában elterülő ingatlanokat - különös tekintettel a kis- és középparasztokét - érték-e olyan természeti csapások (aszály, jégkár stb.), amelyek következtében a tulajdonos kötelezettségeinek előreláthatóan nem, vagy csak csökkentett mértékben tud eleget tenni.6’1 649 * 651 649 PML XXV. l-a-2. 1951/82/24/26. 1951. június 19. fon PML XXV. l-a-2. Az igazságügy miniszter 1952. szeptember havi beszámolója. 1952. Biz. 1353. d.n. 651 PML XXV. l-a-2. 1950/65. 1950. szeptember 16. 134
