Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A mezőgazdasági versenyek - A szocialista munkaverseny kezdete Magyarországon
biztosító munkamódszerét munkatársainak átadja. A sztahanovistával szembeni további kívánalom volt, hogy anyag-, szerszám- és energiafogyasztásnál takarékoskodjon, a megengedettnél kevesebb selejtet, vagy selejtmentesen termeljen, illetve kiváló minőségű munkát végezzen.375 A sztahanovizmushoz szorosan kapcsolódott tehát, annak mintegy előfeltételét jelentette az újítómozgalom. Épp ezért az 1949. október közepén megnyíló Országos Újítókiállítást, valamint az október 28-án összeülő Újító Kongresszust a kortársak a sztahanov-mozgalom kiindulási pontjának tekintették. Ez utóbbin szovjet sztahanovisták is részt vettek, akik tapasztalataik, munkamódszereik átadásával kívánták segíteni a hazai mozgalmat.376 Ez idő tájt jelent meg Magyarországon egyébként az első sztahanovista kezdeményezés az építőiparban. Pozsonyi Zoltán kőműves a téglafalak építésénél 1350%-ra teljesítette normáját, majd Fabrik József erre válaszul 2000%-ot teljesített.377 Ezekhez hasonló teljesítmények a fentebb már említett 1949. december 21- én megszervezett „sztálini műszak” során is születtek. A korabeli beszámoló szerint ezen a napon a dolgozók százai értek el 1000%-nál magasabb norma teljesítményt. A sztálini műszak kimagasló és rendkívüli jelentőségű politikai esemény volt elsősorban: „ az egész magyar dolgozó nép tömeges kommunista szombatja ”.378 Bár ma már nincs lehetőség arra, hogy leellenőrizzük a teljesítmények „hitelességét”, az azonban kétségtelen, hogy az átlagnál valóban tehetségesebb, ügyesebb munkások mindezt nemcsak önerőből érték el. Szinte bizonyosra vehető, hogy jó előre biztosították számukra a megfelelő anyagot, felkészített gépekkel rendelkeztek, könnyen elvégezhető feladatokat kaptak, s ott állt mellettük egy soha nem emlegetett kiszolgáló személyzet is.373 374 1950. február 25-26-án tartották a magyar sztahanovisták első tanácskozását. A Pest Megyei Népújság ebből az alkalomból egy, a Pravdában 1949 novemberében megjelent cikket közölt, melynek címe Sztálin szavait idézve a sztahanovizmust így jellemezte: ,,Korunk legéletképesebb és leglegyőzhetetlenebb mozgalma",38 1950-től a szóhasználatban is változások mutatkoztak, ugyanis már nem élmunkás-, hanem sztahanovista-jelvényeket osztottak a munkában kiemelkedő teljesítményt elérőknek. 1948 és 1950 között 16 200 élmunkásjelvényt, 1950 és 1953 373 Az MDP KV január 22-ei határozata. In: Szocialista nwnkaverseny Magyarországon. 296-297. o. Lásd még: A sztahanovista. Népszava. 1950. február 1. In: Szocialista munkaverseny Magyarországon. 386-391. o. 376 Hevesi Gyula: A magyar Sztahanov-mozgalom sajátosságai és feladatai ipari tartalékaink mozgósításában. Megjelent a Társadalmi Szemle 1950. januári számában. In: Szocialista munkaverseny Magyarországon. 361—364. o. Hevesi, 363-364. o. Lásd még: A sztahanovista. Népszava. 1950. február 1 In: Szocialista munkaver- seny Magyarországon. 387. o. ,7X Hevesi. 365. o. Kommunista szombat: Szovjet mintára bevezetett ingyenmunka, általában valamilyen közösségi cél megvalósításához kötődött, például iskola- vagy óvodaépítéshez, de sokszor a gyárak a kommunista szombat alkalmával igyekeztek a tervteljesítésben mutatkozó lemaradásukat behozni. Az ezeken való részvétel önkéntes volt ugyan, de aki nem ment el. az számíthatott a vezetés rosszallására. Bürget Lajos: Retró szótár. Korfestö szavak a második világháborútól a rendszerváltásig. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 2008. 136. o. 374 Magyar hétköznapok. 257-258. o. Lásd még: Jandek, 36. o. Pest Megyei Népújság. 1950. február 19. 78
