Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A mezőgazdasági versenyek - A szocialista munkaverseny kezdete Magyarországon
1949 őszén, az őszi versenyszakasz megindításával egy időben megkezdték az 1948 és 1949-ben kitüntetett mintagazdák felülvizsgálatát, és azoktól, akikről úgy vélték, hogy ,,akadályai a mezőgazdaság szocialista átalakulásának", meg kellett vonni a mintagazda jelvényt.168 A szocialista munkaverseny kezdete Magyarországon Az 1948-ban meghirdetett versenyeket még nem nevezték szocialista munkaversenynek. A fogalom első megjelenésével a Diósgyőri Vasgyár munkásainak 1949 márciusában közétett felhívása kapcsán találkozhatunk. A hároméves terv két év és öt hónap alatt való teljesítése érdekében indított „új szocialista versenyhez" a gazdaság szinte minden szektorában csatlakoztak a dolgozók.169 Megjegyzendő, hogy az ekkor kibontakozó versenymozgalom során reálisnak mondható teljesítmények születtek, „amelyeket az átlagos képességű munkás átlagon felüli erőkifejtéssel elérhetett. ”170 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1950. január 22-ei171 határozata már kimondta, hogy 1949 második felében a szocialista munkaverseny a párt vezetésével tömegmozgalommá fejlődött. Ebben nagy szerepet játszott a Sztálin 70. születésnapjának tiszteletére indított munkafelajánlási mozgalom, valamint a december 21-éré szervezett „sztálini műszak”.172 Az MDP Szervező Bizottsága határozata értelmében az 1949. október 28-a és december 21-e között zajlott munkafelajánlási mozgalom jelentette tulajdonképpen a magyarországi sztahanovista mozgalom kezdetét,171 amelyet a KV imént említett határozata is deklarált. A mozgalom névadója, Sztahanov, 1935-ben érte el csúcsteljesítményét: 102 tonna szenet fejtett ki., ami a norma 1457%-ának felelt meg. A Szovjetunióban ezzel indult hódító útjára a sztahanov-mozgalom, melyről Sztálin 1935-ben a sztahanovisták első értekezletén elmondott beszédében azt mondta, hogy az a szocialista munkaverseny újabb és magasabb foka.174 A KV határozata értelmében sztahanovista munkásnak kellett tekinteni azt. aki a többi munkással azonos munkafeltételek mellett normáját, vagy egyéni tervét nem csupán egy alkalommal, hanem rendszeresen, egy meghatározott időn át legalább 200 százalékban teljesíti, vagy rendszeresen túlteljesíti, és aki a termelés és termelékenység fokozására ésszerűsítést, újítást valósít meg, valamint a magasabb termelékenységet 5№ MOL M-KS 276. f. 93. cs. 80. ő.e. Az 1949. évi termelési versenyről, ikt.sz.n. 1949. d.n ’w Apró Antal: Beszéljünk nyíltan a hibáinkról. In: Szocialista mnnkaverseny Magyarországon, (cikkgyűjtemény). Szikra. Budapest. 1950. 60. o. ’70 Gyarmati György - Botos János - Zinner Tibor - Korom Mihály: Magyar hétköznapok Rákosi Mátyás két emigrációja között 1945-1956. Minerva, Budapest, 1988. 256. o. (A továbbiakban: Magyar hétköznapok.) ,1] A KV-ülés január 20-án fogadta el ezt a határozatot, de január 22-én hozták nyilvánosságra, ezért szinte mindenhol ez utóbbi dátum szerepel. In: Balogh Sándor (szerk.): Nehéz esztendők krónikája. Gondolat. Budapest. 1986. 209. o. (A továbbiakban: Nehéz esztendők krónikája.) í72 Az MDP KV határozata a szocialista munkaverseny eredményeinek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről. In: Szocialista munkaverseny Magyarországon. 292. o. >7í Élmunkások és sztahanovisták. 30. o. ,14 Élmunkások és sztahanovisták. 29. o. 77
