Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)

A beszolgáltatási intézményrendszere - A begyűjtési operatív bizottságok létrejötte és működése

kellett a gazdákkal a megjelenő rendeleteket, a feketézők és azok büntetéseinek állandó hangoztatásával tudatosítani, hogy a nem teljesítőkkel szemben milyen szankciók al­kalmazására kerülhet sor. Ebből kifolyólag sokszor küldték ki őket az irodai, illetve a helyszíni elszámoltatás előtt, hogy így bírják jobb belátásra a hátralékban lévőket/6" A megyei tanács végrehajtó bizottsági ülésén az egyik tag a Pilis községbeli népnevelők munkájáról számot adva elmondta, hogy ott nótaküldéssel próbálják a gazdákat a köte­lezettségek teljesítésre motiválni. Ennek hatása a vb-tag elbeszélése szerint abban nyil­vánult meg, hogy naponta 2-3 gazda bement a tanácshoz megkérdezni, „hogy’ neki mit kell beadni, hogy nótái küldjenek részére ”.* 261 A népnevelögárda megerősítése és a munka eredményesebbé tétele érdeké­ben állandóan újabb és újabb tagokat próbáltak bevonni a jól teljesítő középparasztok közül, akik előbb a régi tagokkal, majd egyénileg folytathattak agitációt.262 A begyűjtési operatív bizottságok létrejötte és működése A pártállami rendszer sajátosságainak megfelelően a különböző ágazatok irányítására létrehozott szaktárcák - így a Begyűjtési Minisztérium is - csak névleges hatalommal bírtak, és többnyire a legfelsőbb pártszervek, a begyűjtést érintően elsősorban a Titkár­ság és a Szervező Bizottság, által hozott határozatok végrehajtó szerveiként funkcio­náltak. Az MDP központi szervei mellett azonban voltak olyan időlegesen létrehozott pártszervek, ún. operatív bizottságok, amelyeket kimondottan egy-egy ügycsoport hatékony megoldása érdekében hívtak életre. Olyan - az ’50-es évek szocialista beren­dezkedésének szerves velejárójaként számon tartott, mára a Kákosi-korszaktól szinte elválaszthatatlan - ügyekre kell gondolnunk, mint a békekölcsönjegyzés, a feketevá­gások elleni küzdelem és természetesen a begyűjtés. A begyűjtési miniszter felelősségének meghagyása mellett a begyűjtés orszá­gos irányítására és ellenőrzésére, a különböző párt- és állami szervek összefogására már 1949-től263 egészen 1956-ig néhány hónapos időtartamra Országos Begyűjtési Operatív Bizottságot hoztak létre. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a begyűjtési apparátus át­szervezésének évében, azaz 1954-ben, nem került sor a bizottság felállítására. Ekkor a munkálatokat a begyűjtési miniszter fogta össze, aki a miniszterhelyettesek, illetve a főosztályvezetők, továbbá a Földművelésügyi Minisztériumból a Gépállomások Fő- igazgatósága vezetőjének részvételével heti rendszerességgel (szükség esetén gyakrab­ban is) megtartott értekezletek keretében irányította a begyűjtést/64 2<i0 PML XXIII. 203-a. Pest Megyei Begyűjtési Operatív Bizottság 1951. október 24-ei jegyzőkönyve. 261 PML XXIII. 2. 5. kötet. 195L február 7. 262 PML XXIII. 203-a. Pest Megyei Begyűjtési Operatív Bizottság 1951. október 24-ei jegyzőkönyve. 263 MOL MK.-S 276. f. 55. cs. MDP Szervező Bizottságának iratai. 1948-1953. 75. ő.e. 1949. június 20.. 1949. június 27. Lásd még: MOL MK-S 276. f. 55.es. 88. ö.e. 1949. szeptember 19. 2M MÓL XIX-K-7-a. 1954. június 21. 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom