Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatási intézményrendszere - A beszolgáltatás intézményrendszere 1950-1956
gabonát/”l)2 A másik fontos momentum, amire nagy figyelmet fordítottak, s amit szintén állandó jelszóként hallhattak a gazdák, hogy minél kisebb szemveszteséggel („Harc minden szem gabonáért !"m) végezzék az aratási, cséplési munkálatokat. Amennyiben az itt felsorolt teendőket a gazdák nem hajtották végre az előre megszabott időre, vagy esetleg nem a megfelelő módon történt a kivitelezés, az természetesen szigorú megtorló intézkedéseket vont maga után, így a gazdákat közellátási vétség címén könnyen perbe foghatták. A pénzügyi osztály feladatai között elsőként említendő a földadó és a mező- gazdasági fejlesztési járulék beszedése. Ha a termelő a beadási kötelezettség teljesítésére alkalmas mezőgazdasági termékekkel nem rendelkezett, akkor az annak megfelelő értékű pénzösszeg közadók módjára történő behajtása is a pénzügyi osztályra hárult. Fontos még megemlíteni, hogy a beszolgáltatás nem teljesítése miatt kivetett kártérítések beszedése szintén a pénzügyi osztály hatáskörébe tartozott. A betakarítást követően az állam a gazdákra háruló mindennemű kötelezettség mielőbbi behajtására törekedett, ezért ezt a periódust emlegették az ún. fokozottabb adóbehajtás időszakaként.144 Az adóbehajtás sikerét oly módon is igyekeztek biztosítani, hogy azon hivatalnokokkal szemben, akik teendőiket nem látták el megfelelően, vagyis akik nem kielégítő mértékben „fokozták” az adóbevételeket, azoknál „az adóhátralék százalék arányában illetménylevonást'' kellett foganatosítani.145 Az eredményesség biztosítása érdekében a helyi pártszervekkel és a tanácsokkal szembeni elvárás volt, hogy a pénzügyi osztályt mindenben messzemenően támogassák. 4'’ A statisztikának a tervgazdálkodás idejében játszott kiemelkedő szerepéhez nem férhet kétség, amire jól rávilágít a Pest Megyei Tanács VB elnökének, Fekete Mihálynak néhány mondata is: „A statisztikai munkánk terén van fejlődés. De a hiba az, hogy egyrészt nem megbízhatók az adatok, másrészt hiányos [hiányosak]. És itt nem megyünk előre eddig [addig], amíg nem tudunk terx’ezni. Tudni kell, hogy mink van. Sztálin elvtárs megmondotta, hogy a szocializmus számvitel. Szocializmust akarunk építeni, a statisztika felé fordulunk [,..].”'41 Jelentőségének megfelelően önálló terv- és statisztikai osztályt hoztak létre, amelynek szakirányítását az Országos Tervhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) látta el. Feladata egyrészt a tanács felügyelete alá tartozó tervezőegységek - többek között a begyűjtési osztály terv- és szervezési csoportja - tervkészítésének irányítása, összehangolása, felülbírálása; másrészt a KSH adatainak megyei szempontból való értékelése, továbbá a KSH által irányított országos adatgyűjtésnek a megye területén való megszervezése volt. 1952- től a statisztikai feladatok a KSH megyei igazgatóságához kerültek át, így jött letre az önálló tervosztály.I4XAz osztály feladata volt többek között az is, hogy az Országos Tervhivataltól kapott szempontok alapján elkészítse az ötéves megyei mezőgazdasági PMLXXHI. 24. 13-3/26/1952. 1952. július 28. 1.3 PML XXXV. 1.1/2. ö,e. 1951. június 7. 1.4 PML XXIII. 2. 7. kötet. Beszámoló a fokozottabb adóbehajtásról. 1951. április 5-ei jegyzőkönyvhöz csatolva. PML XXIII. 203-a. Kivonat a Pest Megyei Begyűjtési Operatív Bizottság 1951. december 5-ei jegyzőkönyvéből. ikt.sz.n. 1PML XXIII. 203-a. Jegyzőkönyv a Pest Megyei Begyűjtési Operatív Bizottság 1951. október 17-ei üléséről. 147 PML XXIII. 2. 7. kötet. i951. április 18. 'w A tanácsigazgatás szervei. 85. о 46
