Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatási intézményrendszere - A közellátás-beszolgáltatási apparátus működése
A beszolgáltatás intézményrendszere A közellátási-beszolgáltatási apparátus működése Amint arról már korábban szó esett, a II. világháború alatt a közellátás csak szigorú kényszerintézkedések bevezetésével volt biztosítható. Ezen rendelkezések, illetve az azokból eredő feladatok végrehajtására, irányítására és ellenőrzésére külön apparátusrendszert hoztak létre. A közellátási tennivalók ellátása, a közélelmezés biztosítása érdekében, valamint a kötelező beszolgáltatás irányítására és szervezésére állították fel a Közellátásügyi Minisztériumot.12" Az egyes feladatok megvalósításában azonban a közellátásügyi miniszter122 123 124 mellett egyéb tárcák vezetői is részt vettek, mint például a földművelésügyi, a kereskedelmi és szövetkezetügyi, valamint a pénzügyminiszter. Az 1947. évi XXXV. te., valamint az annak végrehajtására kiadott 13 769/1947. F.M. sz. rendelet értelmében a Közellátásügyi Minisztérium 1948. január 1-jei hatállyal megszűnt, egyúttal felállították a földművelésügyi miniszternek alárendelt Országos Közellátási Hivatalt. A következő évben újabb szabályozás lépett életbe, így a feladatok 1949. október l-jével a belkereskedelmi miniszter ügykörébe kerültek át.1"4 A közellátás megyei igazgatásának hatékonyságát biztosítandó a közellátási miniszter125 * * * * már 1941-ben felhatalmazást kapott arra, hogy szükség esetén kormány- biztosokat rendeljen ki a megyékbe. Ezt a posztot 1943-tól a főispánok töltötték be, tehát minden főispán egyben közellátási kormánybiztos is volt.1"6 A háborút követően a közigazgatás helyreállításával1"7 sor került a főispánok megyénként történő újra kinevezésére.125 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispáni székébe Pongrácz Aladárt helyezték.1"4 Tekintettel azonban a megye területének nagyságára, 1946 januárjától Kecskemét törvényhatósági jogú városnak külön főispánja, egyben közellátási kormánybiztosa lett dr. Szádeczky-Kardoss László személyében. Ezt a lépést, és ezzel együtt az illetékességből adódó ügyek szétválasztását a 122 A magyar állam szervei. 1944-1950.1. kötet. 370-372. o. ,2J Miniszterek: Faragho Gábor (1944. december 22.—1945. június 21.), Bárányos Károly (1945. november 15,—1946. november 20.), Eröss János (1946. november 20.-1947. szeptember 24.), Szabó Árpád (1947. szeptember 24.-1947. december 31.) 12-1 A magyar állam szervei. 1944-1950.1. kötet. 63—64. o.; 180. o.: 368-372. o. 125 A közellátási ügyekért felelős tárca nélküli miniszter látta el ezen feladatokat. Erdmann, 1992. 12. о. '2'’ Erdmann. 1992. 12. о. 127 14/1945. ME. sz. r. 128 43/1945. ME. sz. r. 124 Pongrácz Aladár (1899-1973): 1945. december 18,- 1946. augusztus 12-ig PPSK vármegye főispánja, egyben közellátási kormánybiztosa. 1945. november 4-én a PPSK vármegyei kisgazdapárti listán nemzetgyűlési képviselővé választották. A Dinnyés Lajos vezette Pest megyei csoporthoz tartozott. 1946. szeptember 7-én beválasztották az FKGP Országos Intézőbizottságába. 1947. június 14.-szeptember 27-ig a miniszterelnökség politikai államtitkára, illetve az FKGP 1947-es választási kampányának a vezetője volt. Augusztus 31-én ismét parlamenti képviselő lett. majd 1948. április 13-án visszaadta a mandátumát, és visszavonult a politikai élettől. 34
