Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A magyar agrárium és a begyűjtési rendszer 1945-1956 - Az 1953. júniusi határozat és az azt követő változások
beadás teljesítéséhez. A beadások ezért lassabban haladtak az előző évihez képest, valamint a mennyisége is jelentősen csökkent. Ezért újra és újra jelentkeztek határozottabb fellépést sürgető nézetek. Előbb a begyűjtési miniszter, majd Nagy Imre kormányfő fordult levélben a megyei tanácsok elnökeihez, hogy kényszerintézkedések nélkül érjék el a beadások teljesítését, mert azok elmaradása a meghirdetett életszin- vonal-emelést lehetetlenné teszi.41 Ezek után nem csoda, hogy az MDP Pest Megyei Bizottságának ülésén is a kormányprogram hatását értékelve egyes hozzászólók úgy vélték, hogy az „hozzájárult az állami fegyelem lazulásához' ’,44 Bizonyos helyeken a gazdák a kormány által nyújtott kedvezményeket csak a kezdetnek tekintették. A Monori járásban például az a nézet terjedt, hogy nem kell a beszolgáltatást teljesíteni, mert újabb rendelet fog megjelenni, melynek értelmében 50%-kal csökkentik a beadás mennyiségét ”.45 Máshol Nagy Imre újabb beszédétől várták a beszolgáltatás eltörlését.46 A Nagykátai járásban pedig „olyan hangulat volt, hogy mindegy, hogy mit írnak be [a beadási könyvbe], úgyis jönnek az angolok ”.4' Ezek a híresztelések azért is kaphattak szárnyra, mert maguk a párt- és tanácsvezetők között is általános volt a bizonytalanság. Újabb kedvezmények várása, esetleg követelése, néhol egész községek szervezett ellenállásává vált. Ilyen eseményekre került sor Pest megyében például Szentlőrinckátán, Tóalmáson, illetve Dányban.41 A legnagyobb horderejűnek ez utóbbi helységben történt események bizonyultak, aminek országos visszhangja is lett. Dányban ugyanis a kormányprogram megjelenése után röpcédulák terjedtek, amelyek a beszolgáltatás megtagadására szólítottak fel, a kommunistákat pedig egyenesen felakasztással fenyegették. 1953 augusztusában itt is az angolok beérkezésétől várták a helyzet javulását. A beszolgáltatás teljesítését egyre többen szégyennek tartották, és senki nem vette jó néven, ha miután kötelezettségét teljesítette, a szokásos módon, például hangosbeszélőn nyilvánosan megdicsérték.44 A faluban először a meggyőzés finomabb eszközeit próbálták alkalmazni, vagyis utcagyűlések, kisgyülések tartásával és népnevelő munkával igyekeztek helyreállítani a rendet. „Miután a szép szó nem használt, és a felsőbb szemek úgy látták, hogy egyes dolgozó parasztok lábbal tiporják az állam törvényeit, [ezért] kénytelenek voltak a törvényesség betartását más úton biztosítani. Az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulásokat leszámítva a bekövetkezett változásokat örömmel fogadta a parasztság. A Begyűjtési Minisztérium a kormányprogram Virágh László: Kötelező beszolgáltatás Hajdú-Biharban 1950 és 1956 között. In: Gazdag István (szerk.): Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve. 14. kötet. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. Debrecen. 1987. 142. o. ,J PML XXXV. 1. MDP Pest Megyei Bizottságának iratai. 1948-1956. 1/33. ő.e. 1953. augusztus 11. 75 PML XXXV. 1. 1/33. ő.e. 1953. július 28. w Erdmann. 1992. 197. о. ,7 PML XXXV. 1. 1'39-e. ő.e. 1954. június 28. w MOL M-KS 276. f. 53. cs. 131. ő.e. Tisza József beszámolója a cséplés és a begyűjtés állásáról. 1953. augusztus 12. 99 Erdmann. 1992. 197.0. 100 PML XXIII. 727-a. 3. kötet. 1953. augusztus 16. Az iratokból sajnos az nem derül ki. hogy milyen eszközöket vetettek be a helyzet helyreállítása érdekében, annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy az AVI! megjelent a faluban. Erdmann. 1992. 197. о.
