Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A magyar agrárium és a begyűjtési rendszer 1945-1956 - A beszolgáltatási rendszer a fordulat éveiben (1947-1948)
MKP III. kongresszusán is megfogalmazták, hogy a népi demokrácia kénytelen átmenetileg fenntartani a kötelező beszolgáltatást, „de minden törekvés arra irányul, hogy minél előbb megszüntesse és megszabadítsa a parasztságot a háború eme súlyos maradványától ”.4“ Nem így történt. A beszolgáltatás! rendszer a fordulat éveiben (1947-1948) Az előzetes becslések alapján a kormányzat az 1947—48-as gazdasági évben jó termésre számított. A beszolgáltatással kapcsolatos tervek is ennek megfelelően alakultak. Erőss János42 43 közellátásügyi miniszter és Nagy Ferenc miniszterelnök ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy hat q-ás átlagtermés esetén megszűnik a beszolgáltatás.44 45 Nem csak a Független Kisgazdapárt (FKGP) volt ilyen derülátó, hiszen az MKP álláspontját előterjesztő Nagy Imre is hasonló elképzeléseket vázolt, amelyet Házi Árpád43 a Pest vármegyei törvényhatósági bizottság előtt ismertetett: „Jó közepes termés esetén meg lehetne szüntetni a beszolgált at ási kötelezettséget. Ha a termés gyengébb lenne, a 8 holdon aluli gazdákat csak az adógabona benyújtása terheli. Tehát beszolgáltatásra kizárólag az ennél nagyobb termelőket kötelezik. ”46 A szociáldemokraták viszont más véleményen voltak. Szerintük „az elsőrendű élelmiszerekre mindaddig, amíg a háború utáni állapot szükségessé teszi, a teljes kötöttség rendszerét fenn kell tartani. A beszolgáltatási rendszert, mihelyt a viszonyok lehetővé teszik, meg kell szüntetni” ,47 Addig is az igazságos arányosítás elvét megvalósítva a földbirtok nagyságával és teljesítőképességével arányban álló beszolgáltatási kötelezettséget tartottak megfelelőnek.48 42 A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusán elfogadott programtervezet a mezőgazdasági termelés fejlesztésére és a dolgozó parasztság helyzetének megjavítására. Az MKP és az SZDP határozatai. 286. o. 45 Erőss János (1889-1962): 1945. augusztus 11-től az FKGP Szabolcs vármegyei szervezetének elnöke. Az FKGP centrumához tartozott. 1945. november 4-én nemzetgyűlési képviselővé választották. 1945 decemberétől 1946 márciusáig pártigazgatóként működött. 1946. február 23.-1946. november 20-ig a Jóvátételi Hivatal elnöke. 1946. november 20.-1947. november 24-ig közellátásügyi miniszter a Nagy Ferenc-, illetve a Dinnyés-kormányban. Nagy Ferenc lemondatásakor. a kisgazda párt vezetésében bekövetkezett baloldali fordulat után szembekerült a Dobi-Gyöngyösi-féle irányzattal, s a jobbszámy egyik vezetője lett. 1947. augusztus 31-én képviselővé választották. 1948. február végén visszavonult a politikai élettől, majd illegálisan elhagyta az országot, amiért az FKGP Politikai Bizottsága 1948. április 15-ei ülésén kizárta a pártból. Az USA-ban telepedett le. 44 Erdmann, 1992. 67. о. 45 Házi Árpád (1908-1970): 1945 után Pestszentlőrincen részt vett az MKP létrehozásában, és a helyi szervezet titkára lett. egyben a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegyei Nemzeti Bizottság elnökségének tagja volt. Az MKP 111. kongresszusán bekerült a Központi Vezetőségbe. 1945 áprilisától Pest megye alispáni tisztét is betöltötte, amiért 1948-ban Kossuth-dijat kapott. 1945-ben. majd 1949-től 1958-ig országgyűlési képviselő volt. Az Állami Ellenőrzési Központ elnöki tisztét két ízben is betöltötte (1949-51. 1952-55), illetve 1951. április 20.-1952. november 14. között a belügyi tárca élén állt. később (1955. augusztus 7- 1956. október 27.) pedig az állami ellenőrzés minisztere lett. 1956-tól az MSZMP Pest Megyei Bizottságának tagja volt. 4<’ PML XXI. 4-1. 1947. 2. negyedéves jelentés. 47Az MKP és az SZDP határozatai. 457. o. *Az MKP és az SZDP határozatai. 449. o. 18
