Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A bírósági ítélkezés - A bíróságok a szocialista törvényesség szolgálatában
Jellemzővé vált, hogy visszaesett a nyomozási munka színvonala is, alaptalan büntetőeljárások sokasága indult, illetve bírói ítéletek születtek a megfélemlítés és az elrettentés céljával. Mindezek az állampolgárok igen széles tömegét érintették, s egyúttal növelték a bizalmatlanságot az állammal szemben.604 A hatalom ugyanakkor a bíróságra a nép és az állam ellenséggel szembeni védelmezőjeként tekintett, amely így betölthette a mottóban megfogalmazott szerepét, vagyis a népi demokrácia őrévé és a szocializmus építőjévé válhatott.603 „A jog eszközzé váll, s terrorhoz vezeteti ”,606 azaz a hatalom lecsapott mindazokra, akiket a rendszer, a gazdasági rend fennállására nézve veszélyesnek ítélt. A parasztág elleni törvénytelenségek sorozatába a pártállami vezetés akaratát kiszolgáló igazságügyi szervek, valamint a pártbizottságok és a tanácsok mellett a rendvédelmi szervek is bekapcsolódtak. így az AVH-n belül egy külön apparátus alakult, többek között a „kulákok” sakkban tartására. Péter Gábor 1950. december 23-ai parancsában elrendelte ugyanis, hogy az ún. szabotázselhárító csoporton belül az addig működött mezőgazdasági alosztályt két alosztályból álló önálló osztállyá szervezzék. Az osztály feladata lett „az operatív hálózati munka az ellenséges tevékenység felderítésére és elhárítására a Földművelésügyi Minisztériumban, az állami gazdaságokban, a traktor- és gépállomásokon, a termelőszövetkezeti csoportokban, a mezőgazdasági magánszektorban és különösképpen a kulákság körben ”.60' Péter Gábor imént idézett parancsa elrendelte továbbá az ÁVH megyei osztályain mezőgazdasági alosztályok szervezését, amelyek felderítő és elhárító munkájukat a „kulákokon" és a szocialista szektor egyes ágazatain kívül a mezőgazdaság megyei csúcsszerveire is ki kellett, hogy terjesszék. Mindemellett a gazdákat az országot teherautókon járó kulákverő csoportok tartották rettegésben, akik a gazdák fizikai bántalmazásán kívül a kulákellenes hangulat szítására is törekedtek.608 Megállapítható ugyanakkor, hogy a parasztságot ért atrocitások során a párt- bizottságok, a tanácsok, a rendőrség, illetve az ÁVH tevékenysége nehezen különíthető el, szervezeti különállásuk ellenére sokkal inkább tekinthetők egy szorosan együttműködő „akciócsoportnak”.604 Az MDP 11. kongresszusát követően a terror még inkább fokozódott. A felemelt ötéves terv végrehajtásával együtt, illetve az azzal szemben megnyilvánuló ellenállás megtörése érdekében emelkedett a kényszerintézkedések - így a letartóztatottak, a bírósági elítéltek mellett a kitelepítettek, az internáltak - száma. Ennek az irányvonalnak az MDP II. kongresszusának határozata is hangot adott, mondván, hogy ,,erősítni kell az osztályellenség felfedésére és leküzdésére szolgáló állami szerveket”. Bár a szaporodó eljárások nem csak a gazdákat érintették, de az 1951 utolsó és az 1952 első negyedévében börtönbüntetésre ítélt 24 281 főből 7674 főt tett ki, ™ Törvénytelen szocializmus. 60. o. Idézi: Zinner. 195-196. o. wl> PML XXV. l-a-2. Jelentés a Pest Megyei Bíróság munkájáról. 1953. Biz. 99^77. 1953. június 15. m Zinner. 191-192.0. wo Kiszely Gábor: ÁVH. Egy terrorszervezet története. Korona Kiadó. Budapest. 2000. 31S. o. Lásd még: Törvénytelen szocializmus. 87-88. o. <’os Törvénytelen szocializmus. 88. o. wro Kajári Erzsébet: Hajdúnánási „kulák-úgy” 1951-ben. In: Trezor. 1. A Történeti Hivatal évkönyve. Történeti Hivatal. 1999. 215. o. 126
