Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)

A beszolgáltatás területén alkalmazott kényszerhatalmi eszközök - Enyhülés és visszarendeződés

ezért pártnapokat tartottak kimondottan azzal a céllal, hogy ismertessék, „kik ezek az ellenséges eleinek és milyen céljaik voltak ''.373 374 *

Itt kell még szólni arról, a talán kevésbé köztudott tényről, miszerint 1951- 1956 között sorköteles férfiakat vittek el munkaszolgálatra származásuk miatt, ők voltak az ún. C-legények. A Honvédelmi Minisztérium a politikailag megbízhatatlannak minősített sorköteleseket a hadsereg fegyveres alakulataihoz ugyanis nem hívta be, hanem ún. C kategóriába sorolták őket a szülők osztályhelyzete és azok múltbeli cselekedetei alapján. A C osztályba sorolást az Osztályhelyzetet Megállapító Bizottság döntötte el, amelynek a sorozott lakhelye szerint illetékes tanácselnök, az AVH, a rendőrség és a honvédség egy-egy megbízottja volt a tagja. Ceglédről jó néhány ku- láknak bélyegzett férfi került így munkaszolgálatos századokhoz és zászlóaljakhoz, amelyeket 1952-től építődandároknak neveztek. Az ily módon besorozottak sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem voltak katonák, hanem nagyberuházásokon, esetleg bányákban dolgoztatták őket.3'4 A C-legények száma csaknem húszezerre tehető.373

Enyhülés és visszarendeződés

A nem teljesítőkkel szemben a Nagy Imre-kormány által hozott begyűjtési rendelet is szankciók alkalmazását írta elő, ám azok a korábbi gyakorlathoz képest lényegesen méltányosabb bánásmódot biztosítottak. Továbbra is életben maradt, hogy ha egy gazda saját hibájából nem tesz eleget beszolgáltatási kötelezettségének, akkor 10%- kal (a kétlépcsős, előbb 5, majd 10%-os felemelést megszüntették) meg kell emelni a beadandó mennyiséget. A beadási kötelezettség elmulasztása esetén ugyanakkor azt a rendeletet,376 377 ami korábban 5, illetve visszaesés esetén akár 10 év börtönbüntetést helyezett kilátásba, csak súlyosabb esetekben577 lehetett alkalmazni. A 80/1952. MT. sz. rendeletet, amely a begyűjtés körében elkövetett kihágás esetén hat hónapig terjedő elzárást vagy ötezer forintig terjedő pénzbüntetést szabott ki, hatályon kívül helyezték. Az 1953. évi 27. tvr. előírta, hogy a hátralékos tartozását közadók formájában kell behajtani. Az ennek módját szabályozó rendelet3'5 ugyanakkor engedélyezte annak lehetőségét, hogy ha a gazdának a hátralék rendezésére alkalmas mezőgazdasági terméke egyáltalán nincs, sem kézpénzzel nem rendelkezik, akkor ingóságai - a közadónak megfelelő értékben - lefoglalhatok.

37> MOL MK-S 276. f. 65. cs. Feljegyzés az állami gazdaságokba telepített kulákokról. ikt.sz.n. 1951. április 20.

374 Kocsis Gyula - Nagy Varga Vera: Alkalmazkodás, ellenállás, mobilitás. Ceglédi Füzetek 30., Cegléd. 1995. 80. o. A kötetben számos, köztük munkaszolgalatosokkal (muszos) készült visszaemlékezés található.

3,3 Kinvó F. Tamás: "C"- legények - Katonák, fegyver nélkül. Dokumentumfilm. 2005.

576 8800/1946. ME. sz. r.

377 2/1954. MT. sz. r. értelmében a 8800/1946 ME. sz. rendelet alapján csak akkor lehet büntető eljárást indítani, ha valaki ..beadási kötelességének teljesítését szándékos cselekménnyel oly mádon hiúsítja meg, hogy terményét (termékét) fogyasztásra alkalmatlanná teszi, illetőleg megsemmisíti vagy a beadás elől üzletszerűen elvonja ".

57s 3 1954. Bgy.M. sz. r.

120