Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatás területén alkalmazott kényszerhatalmi eszközök - A cséplési, beszolgáltatási rendeletek betartásának módjai 1948 nyarán
A megyében több esetben internálásra is sor került, elsősorban a gabona házi cséplése miatt.' 3 A Szervező Bizottság azonban a kisparasztok jelentéktelen kihágásai miatti internálások ellen felemelte szavát, és szükségesnek tartotta ezen gyakorlat felfüggesztését.x3ft Szintén a cséplésnek tulajdonított jelentőséget mutatja az a tény, hogy annak ellenőrzésébe az MDP Pest Megyei Bizottságának tagjait is bevonták. Sok helyen előfordult ugyanis, hogy a gazdák kiverték a kévéből a búzát, majd visszatették az asztagba. Emiatt csak Kőröstetétlenen 80 embert akartak őrizetbe venni. Hasonló esetek tömegével jelentkeztek, ezért amnesztiát hirdettek, vagyis ha a megvádolt gazda a megadott határidőn belül bejelentette, hogy ilyen módon mennyi gabonához jutott, mentesülhetett a büntetés alól. A pártbizottság tagjai elsősorban azokat a területeket látogatták meg, amelyek ilyen szempontból kiemelten problémásnak mutatkoztak. Nyers Rezső'37 egy ilyen útja után szintén megerősítette, hogy a legnagyobb baj a kévecséplés, ami úgy a Ráckevei, mint a Nagykőrösi járásban nagy méreteket öltött.'3* A csépléssel kapcsolatos visszaéléseknek úgy próbálták elejét venni, hogy alispán! rendelet kertében intézkedtek a cséplőgépek ún. rajonírozásáról, vagyis a megye területén megszabott rend szerint történő elosztásukról. Ezzel akarták elkerülni, hogy a gazda esetleg összejátsszon a cséplőgép tulajdonosával, valamint az ellenőrzést is hatékonyabban lehetett így végezni.'34 Házi Árpád ugyanakkor sérelmezte azt, hogy a járásbírók a cséplés során felmerülő visszaélések kapcsán nem mindenhol mutatnak megfelelő együttműködési készséget, sokszor ugyanis „ellenkező ítéletet hoznak", azaz nem a párt szándéka szerinti döntések születtek az egyes ügyekben. így előfordult például, hogy olyan ítéletet hoztak, amelynek eredményeként már elkobzott cséplőgépeket visszaadtak a tulajdonosaiknak. Az ilyen esetek természetesen nem maradhattak annyiban, ezért továbbították azokat a Rákosi Titkárság vagy a Központi Ellenőrző Bizottság elé.'40 Másrészt a Szervező Bizottság felhívta az Igazságügyi Minisztérium figyelmét, hogy a bíróságok kisparasztokat is tömegével ítélnek el jelentéktelenebb kihágások miatt. így utasítást adtak ennek a gyakorlatnak mielőbbi megszüntetésére, ezzel együtt pedig megfogalmazták, hogy „az igazságügyi hatóságok feladata az, hogy a heszolgáltatási és cséplési rendeleteket megsértő gazdagabb parasztok341 ellen hozzanak súlyos ítéleteket",'42 A Szervező Bizottság a Belügyminisztériumon keresztül a rendőrségnek is hasonló szellemben adott utasítást, vagyis, hogy „a rendőrségi nyomozásnál és őrizetbe vételnél fokozottabban vegyék figyelembe az osztályszempontokat". A kisparasztokat 5!S PML XXXV. 1. 1/49. ö.e. 1948. augusztus 12. 556 MOL MK-S 276. f. 55. cs. 12. ö.e. 1948. július 27. "7 Ekkor mint szervező titkár az MDP Pest Megyei Bizottságának tagja volt. PML XXXV. 1. 1/5. ö.e. 194S. július 28. 5,4 PML XXXV. 1. 1 '49. ö.e. 1948. augusztus 12. ** PML XXXV. 1. 1/5. ö.e. 1948. augusztus 11. v,i Érdemes megfigyelni, hogy az ekkor keletkezett dokumentumokban az ellenségesnek bélyegzett paraszti réteg megnevezésére - a későbbiekkel ellentétben - a kulák kifejezés még nem vált általánossá, hiszen a fent jelzett szóhasználaton kívül több helyen találkozhatunk még például a nagygazda minősítéssel is. '4: MÓL MK-S 276. f. 55. cs. 12. ö.e. 1948. július 27.
