Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)

A beszolgáltatás területén alkalmazott kényszerhatalmi eszközök - A beszolgáltatás nem teljesítésének szankcionálása 1945-1947 között

A helyzet ennek ellenére is egyre csak súlyosbodott, ezért a közellátási mi­niszter 1946 elején elszámoltatási bizottságok felállításáról döntött. Az öt tagból álló rekviráló bizottságnak (nemzeti bizottság 2 tag, termelési bizottság 2 tag, községi elöljáróság 1 tag) házról házra járva kellett meggyőződnie arról, hogy a család a ható­ságilag megállapított szükségletein és a vetőmagon kívül rendelkezik-e felesleggel. Amennyiben a gazda nem tett eleget kötelezettségeinek, a terményét még akkor is zárolhatták, ha a család szükségletei nem voltak biztosítottak. A zár alá vételt akkor is végrehajtották, ha a gazda teljesítette kötelezettségét, de felesleggel rendelkezett, az elkobzott terményért viszont hatósági árat fizettek. Az eljárások során természetesen karhatalom igénybevételét is kérhették. Az elszámoltató bizottságoknak 1946. február végéig be kellett fejezniük tevékenységüket, utána automatikusan feloszlottak.440 Az 1946-os évben meglehetősen nagy aszály pusztított, emiatt a kormány a be­szolgáltatást érintő mérsékléseket léptetett életbe, ám az ínséges hónapok beköszöntével párhuzamosan újabb kényszerintézkedésekre került sor. Nagy Ferenc kisgazda minisz­terelnök a kialakult helyzettel kapcsolatban megjegyezte, hogy a mezőgazdaság ugyan minden nélkülözhetőt átadott, de további áldozatokra lesz szükség.441 A kényszerintézkedéseket illetően elsősorban az 1946 nyarán megjelent, a gazdasági rend büntetőjogi védelme tárgyában kiadott 8800/1946. ME. sz. rendeletet kell megemlíteni. Ez volt az az egyik meghatározó jogszabály, amely a korszak szinte egésze alatt (Nagy Imre első miniszterelnökségének időszakát kivéve) a közellátási bűncselekmények miatt indított eljárások alapjául szolgált. A rendelet az árdrágító visszaélések büntetése mellett részletezi, hogy mely esetek minősülnek a közellátás érdekét veszélyeztető cselekményeknek: ha valaki nem tesz eleget készletbejelentési és beszolgáltatási kötelezettségének, illetve ha a gazda terményét a beszolgáltatás helyett egyéni céljaira használja, esetleg forgalmi rendbe ütköző módon értékesíti. Ezek fennforgása esetén a vétkes öt évig terjedő börtönbüntetést kaphatott, aki viszont egyszer már volt büntetve, azt akár tíz évre is ítélhették. Halálbüntetést a gazdasági rend érdekét súlyosan veszélyeztetőkkel szemben helyeztek kilátásba. Hasonló mód büntetendők voltak azok a közhivatalnokok is, akik a közellátási feladatok ellátása során kötelességüket szándékosan megszegték. Ennek szellemében Rajk László belügyminiszter utasította a főispánokat, hogy lépjenek fel azon helyi ható­ságok ellen, ahol a közellátási rendeleteket nem tartják be. A mulasztó tisztviselők ellen fegyelmi eljárás indulhatott, de a főispán akár felmentésüket is javasolhatta.442 Az 1946. évi terméseredmények tehát ismét a várakozás alatt maradtak, ezért a közellátási miniszter - Erőss János - 1947 elején bejelentette, ,,hogy a válságos helyzetben о kormány kenyércsatát indít. A csata jegyében az előírásokat nem teljésí- tökkel szemben szigorú bírságolást helyezett kilátásba, illetve ígérte a túlteljesítők jutalmazását".w A közellátási felügyelőségek is felszólították a községi elöljárósá­gokat, tegyék közhírré, hogy a gazdák „az ország szűkös kenyérellátása miatt [...] az 400 401 * * * 400 15 410/1946. K..M.SZ. r. 401 Erdinan, 1992. 26. o. J<>" Valamennyi rendelkezésére álló törvényes eszközzel hasson oda, hogy’ a központi kormányhatalom rende­letéi a joghatósága alá tartozó tenileten maradéktalanul végrehajtassanak. ” PML XXI. 1-c. 2589'1946. 4<b Kis Újság. 1947. január 10. Idézi: Erdmann. 1992. 38. о. 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom