Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - Földbirtok-politika
tarthattak meg maguknak. Teljes kisajátításra ítélte a rendelet az ipari és pénzügyi érdekeltségek és a tőkés vállalatok földbirtokait is. Korlátozták ugyanakkor az erdők és mintagazdaságok felosztását, sőt az utóbbiak létesítésére még területeket is biztosítottak. Kimondták azt is, hogy a megváltással állami tulajdonba kerülő ingatlanhoz tartozó élő és holt felszereléseket, gazdasági épületeket is igénybe kell venni a tulajdonos személyére való tekintet nélkül. A kisajátított ingó és ingatlan vagyon megváltása - valójában kártalanítása - egy létrehozandó Földbirtokszerzési Alapból történt. Ennek javára kellett a földhözjuttatottak- nak a megváltási árat befizetni.'34 Az állam kezdetben egyértelműen kötelezettséget vállalt az elvett tulajdonok ellenértékének megfizetésére. A kisbirtokosok, a cselédek és a mezőgazdasági munkások a megváltási árat és a hátralévő összeget más-más módon és időben törlesztették. Az 1946. évi IX. te. és az 1947. évi V. te. viszont már felfüggesztette a volt földbirtokosok megváltással kapcsolatos kártérítési igényeinek érvényesítését.133 A földosztás során, a gazdasági cselédek és a mezőgazdasági munkások, valamint a törpebirtokosok tulajdonába került a rendelkezésre álló földterület nagyobb része, a földigénylők nagy száma miatt azonban átlagosan csak 3-5 hektár termőföld jutott egy-egy család tulajdonába.136 A földreformot végrehajtó igazgatási apparátus működése A földreformrendelet végrehajtásában a törvényalkotó a klasszikus közigazgatási szervrendszernek csak kisegítő feladatot írt elő. Ennek megfelelően a községi elöljáróságoknak, a főszolgabírók és az alispánok hivatalainak helyiség biztosításával, adminisztratív munkaerő átengedésével, fogatok rendelkezésre bocsátásával kellett hozzájárulniuk a munka érdemi részét elvégző új, ún. népi szervek munkájához. A hagyományos mezőgazdasági igazgatási szervezet kiegészült tehát egyrészt az úgynevezett „népi szervekkel", tehát elsősorban a földigénylő és a termelési bizottságokkal, másrészt pedig a földreform végrehajtása céljából életre hivott, új típusú hivatalokkal. A Megyei Földbirtokrendező Tanács és a megyei földhivatal (1945. március-1949. január) A földreform végrehajtásában a legfontosabb szerepet a megyei földbirtokrendező tanácsok és a megyei földhivatalok játszották. A földreformot elrendelő 600/1945. M.E. 154 * 156 154 A parasztok nem kapták ingyen a földet. A volt birtokosokat az állam ugyan kárpótolta, de a parasztoknak megváltási árat kellett fizetni: a földtelen gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások 20 éven át fizettek a kataszteri tisztajövedelem húszszorosát (1 forintot 2. 32 pengővel, I koronát 1, 16 pengővel számítva) egyenlő részletekben. A törpe és kisbirtosokok a megváltási ár 10%-át birtokba helyezéskor, a többit 10 évi egyenlő részletben. (Gunst. 2005. 57. p.) Petri, 1998. 16. p. 156 Kovács. 2001. 47
