Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A mezőgazdasági szakigazgatás előtörténete, helyreállítása
A háború után szinte néhány hónapon belül megtörtént a gazdasági felügyelői kar „átvilágítása". Az 1945. október 5-én megtartott gazdasági főfelügyelői értekezleten elhangzott ugyanis, hogy a gazdasági elöljárói megbízásokat a földművelésügyi miniszter rövid időn belül be fogja vonni, és azoknak, akikre javaslat érkezik, új megbízólevelet fog kiadni. Az értekezleten az is elhangzott, hogy a gazdasági elöljárók illetménye a tervek szerint emelkedni fog, és ügykörük is lényegesen ki fog bővülni. Kötelességük lesz például az is, hogy a termelési bizottságok munkájában részt vegyenek. Azokon a településeken, ahol korábban ezt a tisztséget nem töltötték be, a községi képviselő-testületnek kellett a feladatra alkalmas személyt jelölni.147 Az Országos Gazdasági Főfelügyelő 1947 végén kifejtette, hogy a mezőgazda- sági kormányzat célja az, hogy a gazdasági elöljárói intézményt „falugazda" intézménnyé szervezze át. A kinevezésre váró falugazdák vármegyénkénti és járásonkénti szétosztási tervében a következő főbb szempontok szerepeltek: (1.) az egyes vármegyékben a földreform során milyen nagyságú terület került kiosztásra, illetve mennyi volt az újonnan juttatottak száma; (2.) mekkora a vármegye területe, milyen a községek elhelyezkedése, megközelíthetősége, van-e a település körül tanyarendszer, a mezőgazdasági munkálatokat megfelelő módon végezték-e. (3.). Azokban a vármegyékben, amelyekben több volt a földhözjuttatottak száma, és amelyekre a tanyarendszer volt a jellemző, továbbá ahol a termelés színvonala alacsonyabb volt, több falugazda alkalmazását vették tervbe. Pest vármegyében eleinte 55 falugazda (járásonként 3, illetve Cegléd, Kiskunhalas, Nagykőrös, Kecskemét városokban 1-1) alkalmazását tervezték. A vármegyében ezidőtájt alkalmazandó falugazdák működési székhelyének és körzetének kijelölésénél a minisztérium a felügyelőség helyi ismereteire támaszkodott. Javaslatot várt továbbá a főfelügyelő a vármegyében alkalmazandó falugazdák székhelyének és illetékességi területének kialakításával kapcsolatban is. Kívánatosnak tartotta, hogy minden járásban legalább egy falugazda működjék, akinek székhelyéül nem feltétlenül a járási székhelyet, hanem inkább a mezőgazdaságilag legjelentősebb községet volt célszerű kijelölni. Javaslata megtételénél a gazdasági felügyelőségnek szükség szerint figyelembe kellett vennie a paraszttársadalmi szervek és a közigazgatási szakemberek véleményét is.148 Az 580/1948. Korm. számú rendelet az alsó fokú földművelési igazgatás kiépítéséről rendelkezett. Az ún. gazdajegyzői hivatal megszervezésekor megszüntették az 1942 évi XVI. tc-kel bevezetett gazdasági elöljárói intézményt. A szakfeladatok ellátására a nagyközségekben, a törvényhatósági jogú és a megyei városokban, valamint a kisközségekből alakított körzetekben a gazdasági felügyelőségek közvetlen irányítása alá rendelve gazdajegyzői státusokat hoztak létre. A szakminiszter az agráregyetemi, a mezőgazdasági főiskolai, a mezőgazdasági középiskolai, a kertészeti, a szőlészeti, a borászati, a szakiskolai végzettségű jelöltek közül nevezte ki a gazdajegyzőket. A közhivatalnoki 147 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 1/1945. Budapest. 1945. október 9. Kerületi m. áll. Gazd. Főfelügyelő levele a Duna-Tisza közi kerület valamennyi vármegyei és thj Város m. áll. Gazdasági felügyelőségének. (Az 1945. október hó 5- én megtartott kerületi főfelügyelői értekezlet során megbeszélés anyagából.) 148 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a' Elnöki ir. 2/1948. Az Országos Gazdasági Főfelügyelő levele 1947. december 30-án a gazdasági felügyelőségeknek. 43
