Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A mezőgazdasági szakigazgatás előtörténete, helyreállítása
és kecskeméti erdőfelügyelő lett hivatalból tagja a testületnek, ami kiegészült a Köz- igazgatási Bizottságból delegált további 6 taggal.108 Néhány héttel később, 1946. március 14-én a Közigazgatási Bizottságot is kiegészitették. A bizottságba ekkor 12, közgyűlés által delegált tag került be; az FKgP 3, a Szabad Szakszervezetek 2, a Szociáldemokrata Párt 2, az MKP 2, a Nemzeti Parasztpárt 2, a Polgári Demokrata Párt 1 tagot küldött. Hivatalból tagja lett a testületnek 19 tisztviselő, köztük a Pest vármegyei gazdasági felügyelő, a budapesti erdő- felügyelő és a kecskeméti erdőfelügyelő.104 A tervmegbízotti státuszt 1947-ben hozták létre a minisztériumban, meghatározott üzemekben és a törvényhatóságokban is,110 majd 1948. január 9-én a megyei városi tervmegbízotti állást is létrehoztak.111 A tervmegbízott olyan ember lehetett, akinek az adott törvényhatóságnál munkaviszonya volt. A kijelölést a megyei városi polgármester végezte, de a kinevezés az alispán joga volt.112 Az új munkakör megszervezését az 1948. decemberi kormányrendelet azzal indokolta, hogy a tervgazdálkodás megvalósítása érdekében szükséges a törvényhatóságokban az állami, az önkormányzati, a gazdasági és a magángazdasági ügyek egységesen irányítása. Emiatt minden törvényhatóságnál gazdasági albizottságot kellett szervezni.113 Ott azonban, ahol eddig is volt ilyen, de szakmai, politikai, összetételük nem felelt meg a tervgazdálkodás irányítási szempontjainak, át kellett szervezni azokat. Végül 1948. december 17-én kormány- rendelet intézkedett a törvényhatósági közigazgatási bizottság átszervezéséről.114 Az 12 510. számú kormányrendelet értelmében ugyanis a gazdasági albizottság elnevezését mező- és erdőgazdasági albizottságra változtatták, de szervezeti és hatásköri módosításra nem került sor. Ezzel lényegében egy, a kormány és az önkormányzatok közötti gazdasági koordináló testület jött létre, amely a törvényhatóság területén, a gazdasági élet minden lényeges vonatkozását összefogta. Határozatait a gazdasági főtanácshoz, a belügyminiszterhez és a pénzügyminiszterhez, vagy az ügy tárgya szerint illetékes szakminiszterhez terjesztette fel. * 12 13 14 15 Az általunk vizsgált Pest megyei gazdasági albizottság munkájában kisebb törést okozott, amikor Bács-Kiskun megye megalakulásával az illetékességi területe jelentős mértékben csökkent. A Pest megyei gazdasági albizottság titkára 1950. február 8-án ismertette a Bács-Kiskun megyei gazdasági albizottság átiratát. A szomszéd megye ebben rosszallását fejezte ki, mert a Pest megyei gazdasági albizottság titkára nem jelent meg a Bács-Kiskun megyei gazdasági albizottság ülésén. A Pest megyei titkár elismerte, hogy a meghívást megkapta. A meghívó azonban sajnálatos módon egy szerdai napra szólt, amikor a pesti albizottság is ülést tartott. 04 PML XXIV. 231. Budapesti Állami Erdő-felügyelöség ir. a'lktatott ir. 270/1946. 04 PML XXIV. 231. Budapesti Állami Erdő-felügyelőség ir. a'lktatott ir. 270/1946. 111 A 10 520/1947. M.E. számú rendelet „A tervmeghizottakról" " A 15 221/1947. M.E. számú rendelet, valamint a 10 529/1947. M.E. számú rendelet kiegészítése 12Farkas, 1985. 51. p. 13 A 12 510/1948. Komi. számú rendelet 14 Farkas. 1985. 51. p. 15 Farkas, 1992. 159. p. 34
