Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A mezőgazdasági szakigazgatás előtörténete, helyreállítása
A Közigazgatási Bizottság A vármegyék működésében jelentős szerepet játszottak az 1876-ban (1876. évi VI. te.) életre hívott közigazgatási bizottságok, amelyek biztosították az önkormányzati igazgatás és a kihelyezett állami szakigazgatási (dekoncentrált) szervek közötti koordinációt. Felügyeleti, fegyelmi és közigazgatási fellebbviteli jogkört gyakoroltak. A közigazgatási bizottságok elnöki tisztét a főispánok látták el. Az önkormányzati közigazgatás vezető tisztviselőiből (a törvényhatóság első tisztviselője, a megyei főjegyző, az árvaszék elnöke és a tisztiügyész), az állami szakigazgatás tisztviselőiből (adófelügyelö, tanfelügyelő, az államépítészeti hivatal főnöke stb.) és a törvényhatósági közgyűlés által választott, delegált tagokból állt. Havonként ülésezett, a közigazgatási ágak vezetői itt mutatták bejelentéseiket. A közigazgatási bizottság fegyelmi eljárást rendelhetett el a tiszti főorvos, a járási tisztiorvos, a városi és községi orvos, a pénzügyigazgató és a pénzügyi tisztviselők, az államépítészeti hivatal tisztviselői, a törvényhatósági és a járási állatorvosok, a megyei és városi számvevőségi tisztviselők, a tanítók és az óvónők ellen. A közigazgatási bizottságnak a törvényhatóság területén az állami, a törvényhatósági és a községi közegek engedelmeskedni tartoztak. Ez nem vonatkozott természetesen az igazságügyi szervekre. A közigazgatási bizottság különleges alakulata a gyámügyi fellebbviteli küldöttség, a fegyelmi választmány, az adóügyi bizottság, a gazdasági albizottság, a népoktatási albizottság, az útügyi albizottság, a kisajátítási albizottság, a telepítési albizottság és a közegészségügyi albizottság volt. Az albizottságok elnöke a főispán volt.96 Az 1929. évi XXX. te. csorbította hatáskörét, jogokat vont meg ettől a testülettől, és megszüntette fellebbviteli hatáskörét is. Megmaradt azonban a fegyelmi, az adó- és az illetékügyekben élvezett korábbi jogköre, továbbá az általános felügyeleti, ellenőrzési jogai sem sérültek. Feladata maradt továbbra is a törvényhatósági határozatok és szabályrendeletek végrehajtása, a közigazgatás összhangjának és zavartalan menetének biztosítása. Változatlan maradt különleges alakulatainak hatásköre is. A BM ezeket megszüntethette, de újakat is létrehozhatott. A bizottság havonta ülésezett, szótöbbséggel határozott.97 A 3970/1943. M.E. rendelet az igazgatás egyszerűsítéséről szólt. Bár a háború miatt jelentős szervezeti változtatásokat nem hajtottak végre, a tömegügyek intézését decentralizálták, a jogorvoslati eljárás lehetőségét pedig szűkítették. A kizárólagos szakügyeket a szakhivatalok hatáskörébe utalták. A rendelet értelmében a gazdasági albizottságnak a szőlészeti, a kertészeti és a vadászati felügyelő is referense lehetett. Végül az államigazgatás közreműködését nem kívánó ügyek az érdekképviseletek hatáskörébe kerültek.98 * 48 ,ó Farkas, 1992. 61. p. 57 Farkas, 1992. 60. p. 48 Csizmadia, 1976. 504. p. 31
