Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között
A szövetséges hatalmak 1945. január 20-án Moszkvában írták alá Magyarországgal a fegyverszüneti szerződést, amelynek 11. és 12. paragrafusa, valamint függelékei tartalmazták a jóvátételi kötelezettségeinket. Az egyezmény a Szovjetunió javára történő, hatéves időtartamra szóló áruszállítási kötelezettséget írt el. Ennek megfelelően már 1945- ben 33,4 millió dollár értékű szállítást kellett teljesíteni, ebből a mezőgazdasági termények értéke hat millió dollár értéket tett ki. A gabonaféléket már a törlesztési idő első három évé- ben le kellett szállítani, ezen tehertételek miatt az ország teljesítőképessége hatarara jutott.' A jóvátételi szállítások mellett a fegyverszüneti szerződés 11. §-a értelmében a hazánk területén tartózkodó Vörös Hadsereg élelmezési igényeit is ki kellett szolgálni. 1945 első negyedévében a Vörös Hadsereg parancsnoksága maga gondoskodott a hadsereg ellátásáról, így az e célra igénybe vett élelmiszer mennyisége nem ismeretes, feltehetően sokkal nagyobb volt, mint a későbbi évnegyedekben, amikor a szovjet hadsereg részére igényelt élelmezési cikkek az 1938-as értékben 178 millió pengőnek feleltek meg.sl Ennek különösen az állatállomány látta kárát, a hadsereg ellátására évi 160 000 szarvasmarhát kellett szállítani. A jóvátételi igények kielégítése amellett, hogy a törzsállomány pusztulásával járt, csak a magyar lakosság ellátásának rovására valósulhatott meg.* 81 82 A helyzetet súlyosbította az országban tartózkodó szovjet katonák önkényeskedése. Pest vármegye, Budapest székesfőváros és Kecskemét thj város állami gazdasági felügyelősége a földművelési miniszternek 1946. május 28-án írt levelében a megszálló csapatok jogosulatlan igénybevételeiről panaszkodott. A Vörös Hadsereg a vármegye területén 959,5 katasztrális hold (kh) szántót, 7,5 kh kertet, 15 kh. szőlőt és gyümölcsöst, 160 kh rétet, 160 kh legelőt, 0,5 kh belsőséget vett a földművelésügyi miniszterrel kötött megállapodáson felül szabálytalanul igénybe. így Örkény községben kb. 300 db tehén február közepétől április végéig mintegy 700 holdon a gazdák vetéseit legelte. Gyón, Örkény, Tatárszentgyörgy községek határában az orosz katonai gyakorlatok miatt a gazdák csak április végén tudták a tavaszi munkálatokat elkezdeni. A fülöpszállási közlegelőből 60 kh-at foglaltak le az orosz katonák, amellyel a közlegelő területét kettévágták. Peszéradacs községben áprilisban heteken át nem tudtak dolgozni kb. 10 000 kh-on a lövészgyakorlatok miatt, majd a kiürített majorból az oroszok mindent elvittek. Isaszeg községben pedig a vetések egy részét kicsapott lovak legelték. A legeltetésekkel és egyéb kártételekkel kapcsolatban több szóbeli sérelem a helyi orosz parancsnokságok útján orvosolható volt, ezeket így a járási gazdasági felügyelők általában nem jelentették.83 A Pestvármegyei m. áll. Gazdasági Felügyelőség 1946. július 5-én írt levelet a Magyar Földművelésügyi Minisztériumnak a megszálló csapatok jogosulatlan igénybevételeivel kapcsolatban. Ebből megtudhatjuk, hogy Soltszentimre községből mezőgazdasági gépeket ugyan nem vittek el, viszont igás kocsit eltulajdonítottak. Hozzávetőleg 50 darabot vihettek el a községből, amelyek értéke mintegy 50 000 000 adópengő értéket képviselt. Elvittek ezen felül két tizedes mázsát kb. 10 000 000 adópengő értékben. Kecel községben a leggyakoribb volt a bor, a zsír és a sertés húsféle, a széna, a baromfi, valamint átvonuláskor a lovak és a szarvasmarhák önkényes igénybevétele. A Szentendrei járás gazdasági 8" ÚMKJL XIX. -J-I-k Küm M. Tűk. 28,d. IV.526/5. Közi: D. Molnár, 1996. 1509. p. 81 D. Molnár, 1996. 1510. p. 82 ű. Molnár, 1996. 1511. p. 83 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. a/ Elnöki ir. 14/1946. 27
