Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
2. A közigazgatás Magyarországon 1944-1948 - A közigazgatás helyreállítása Magyarországon és Pest megyében a II. világháború utáni években
megfelelő gyorsasággal megszállni a közigazgatást. A kommunista főispánok, alispánok és polgármesterek 1945. június 8-i értekezletén Házi Árpád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja elismerte: ,,meg kell állapítani, hog\' mi sajnos nem értünk a közigazgatáshoz. Nemcsak a mi pártunk, hanem a többi pártok tagjai sem. A közigazgatásba bekerült új és régi alkalmazottak között a harmóniát meg kell teremteni. Vannak közöttük olyanok, akiket sérelem ért az előző rendszer részéről, pl. az előléptetés kérdésében. Ha ezeket az embereket előresegítjük, megakadályozzuk, hogy olyan új elemek lepjék el a közigazgatást, amely még rosszabb a réginél is. Ez nem jelenti azt, hogy mindenkiből kommunistát csináljunk, de egy ponton be kell fejezni az emberek oktalan üldözését. ”37 A hivatali munka megindulása megyei szinten is komoly nehézségekbe ütközött. A Pest megyei alispáni teendők ellátásával megbízott hivatalnok 1945. március 9-én Budapest székesfőváros polgármesterétől azt kérte, hogy néhány főtisztviselőt mentesítsen a közmunka alól. Az indoklás szerint ezek a hivatalnokok - alispán, főjegyző, tiszti főorvos, főügyész, főállatorvos, másodfőjegyző, orosz tolmács, aljegyző - közel 400 vármegyei alkalmazottat irányítanak, mentesítésük tehát közérdeknek tekinthető: az ország vezető vármegyéjében ugyanis egymillió hatszázezer ember nem maradhat közigazgatás nélkül. 1945. május 26-án az újjáépítési kormánybiztost arról értesítette, hogy ,, Pestvármegye közigazgatásának demokratikus újjászervezése teljes erővel folyik'', és ezért néhány hivatalnok munkájára folyamatosan szükség van. Az akkori válságos hónapokban a megyei közigazgatási szervek a szövetséges hadsereg részére is teljesítettek élelmezési kötelezettségeket, ami sok esetben munkaidőn túl is igénybe vette az alkalmazottakat. Ezt követően névszerint is felsorolta a mentesítésre kijelölt 28 vármegyei alkalmazottat.38 * A vármegyei közigazgatás háború utáni első néhány, nehéz hónapjáról sokat elárul az alispánnak az erről az időszakról készített, az 1945. évet taglaló évnegyedes jelentése. Itt többek között azt olvashatjuk, hogy a hivatalok mind a személyi, mind pedig a dologi összetevőkben hiányt szenvedtek. A fegyelmezetlenséggel szemben az alispán keményen fellépett: ,,A Jégyelmezetlen elemekkel szemben a legszigorúbb rendszabályokat foganatosítottam. 21 tisztviselő ellen indítottam fegyelmi eljárást, 16-ot felfüggesztettem állásától és 10-et rendbírsággal sújtottam, mivel munkakörüket Jélelőtleniil és hanyagul látták el. " A régi és az új hivatalnokok közötti együttműködés sem volt kielégítő, mert a régiek bizalmatlanok voltak az újakkal szemben. Ennek leküzdésére a Szakszervezeti Tanács segítségével a vármegyeházán két párhuzamos közigazgatási tanfolyamot indított, amely megkönnyítette az új alkalmazottak beilleszkedését, képzését, és a régi alkalmazottaknak „a demokratikus követelményeknek megfelelő átképzését". Az alispán ezeket a módszereket később az egész vármegye területére kiterjesztette.34 ~'7 Gyarmati. 1996. 82. p. 38 PML XXI. 4. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának ir. dJ Elnöki ir. 24'1945. PML XXI. 4. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának ir. 1/ Alispáni évnegyedes jelentések. 1945. év. 2. p. 17
