Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
5. Összegzés
nem önállóan - működött. Kihagytam mindezen túl az érdekképviseleti szerveket, és végül a szakoktatást végző iskolákat, tanfolyamokat. Ezek kapcsolata ugyanis esetleges Pest megye földművelési szakigazgatásával még abban az esetben is, ha tevékenységüket itt is fejtették ki. A fenti csoportosításban, mint látjuk, három olyan megyei hatáskörű szervet találtam csupán, amelyik valamilyen, a háború előtt megszervezett intézményből fejlődött ki. Az egyik a dolgozatban is külön vizsgált gazdajegyzői szolgálat, amely ügykörét tekintve egyértelműen jogutódja a korábbi gazdasági elöljárónak. Ide soroltam még a folyammérnöki hivatalt, amely a folyammémöki kirendeltségek utódaként jött létre, és végül a törvényhatósági minőségvizsgáló intézetet, a korábbi mezőgazda- sági vegykísérleti és törvényhatósági vegyvizsgáló állomás ,,utódát”. Vizsgálatainkat csak 1948 végéig folytathatjuk érdemben, tekintve, hogy a Pest Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság felállításával szinte az egész földművelési szakigazgatást egy hivatalba vonták össze. (Azért nem teljesen az egészet, mert mint a dolgozat elején láttuk, a hagyományos igazgatásnak - mind a megyeinek, mind a járásinak és mind a községinek - ezután is maradtak a mezőgazdaságot közvetve vagy közvetlenül érintő ügykörei.) Ha a fenti diagramra tekintünk, akkor azt látjuk, hogy az új szervek aránya 1948 végéig nem érte el az 50%-ot. A magyar igazgatási-politikai életben mutatkozó tendenciák tehát bár hatottak, mégsem érvényesültek maradéktalanul a megyei mezőgazdasági szak- igazgatásban. Ezt követően, bár nagyon töredékesek a vonatkozó források, meg kell vizsgálnunk a szakigazgatásban dolgozó tisztviselői karban végbement változásokat is. A folyamatok bemutatásához összegyűjtöttem a szakigazgatás hivatalnokaival kapcsolatos valamennyi, rendelkezésemre álló információt. A munkát jelentős mértékben nehezítette, hogy 1944 után nem készült Magyarországon tiszti címtár. Munkámban így először az 1944-ben szolgálatban lévő hivatalnokokat ismertetem. Ezt egészítettem ki később a levéltári anyag kutatása során szerzett információkkal. Elsősorban azt vizsgáltam, hogy a polgári igazgatásban résztvevők milyen arányban és meddig maradtak állásukban a gyorsan változó politikai-hatalmi viszonyok közepette. Ebben az archontológiai jellegű adatgyűjtésben elsősorban olyan személyekre koncentráltam, akik tényleges hivatali munkát végeztek. Ennek megfelelően például az állami cégek alkalmazottai nincsenek benne, mintahogy a szőlőtelepek, a közpincék, a ménesbirtokok, a gödöllői m. kir. állami és koronauradalmi jószágigazgatóság, a kísérletügyi intézmények, a tudományos intézetek, hegyközségek személyzetével kapcsolatban sem gyűjtöttem információkat. Mindezt az alábbi táblázat szemlélteti:576 376 Az archontológiai táblázat elkészítéséhez a következő forrásokat használtam: Magyarország tiszti elmés névtára. 51. évfolyam. 1944. Szerkeszti és kiadja: A M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1944. Magyar Királyi Állami Nyomda; a Pest Megyei Tanács VB. Pénzügyi Osztálya Operatív Költségvetési Csoportja személyzeti iratai (PML XXIII. 5-g.): a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága (VB.) illési jegyzőkönyvei (PML XXIII. 2-a). 172
