Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
Ellenkező esetben öt-hat kilométert kellett volna gyalogolniuk, ez a belterjes művelést részben lényegesen hátráltatta, részben pedig azt jelentős mértékben költségessé is tette volna. A kérést az is nyomatékosította, hogy ezek az emberek már évtizedek óta a szeszgyárban dolgoztak, így az ottani munkát is képesek voltak szakszerűen ellátni, ami, megítélésük szerint,,állami érdek” volt. A Földművelésügyi Minisztérium végül hozzájárult ahhoz, hogy azok a kláramajori földművesek, akik az 1945. évi VI. te. végrehajtása során kaptak földet, önálló földműves-szövetkezetet alakíthassanak. Az ügy intézése során megállapítást nyert, hogy Kláramajor Tápiószecsőtől 5 kilométerre fekszik, és az alapításhoz ezért minden feltétel adott volt.534 A kezdeti szövetkezetszervezési lázat ezért hamarosan stagnálás, csalódottság váltotta fel.535 A termelőszövetkezetek megerősödésének egyik legnagyobb akadálya talán mégis az volt, hogy a friss tulajdonos parasztok kolhoztól való félelmük miatt tartottak a termelőszövetkezetektől is.536 A szövetkezetek alakulását a bürokrácia is sok esetben nehezítette. Az ország huszonhat törvényszékének fele még nem végzett szövetkezeti cégbejegyzést, sőt több helyen még egyáltalán nem működtek cégbíróságok. Ez jelentős hátrány volt más piaci szereplőkkel szemben, mert így például nem volt joguk a szövetkezeteknek szerződések kötéséhez sem. A földműves-szövetkezetek 40-50 százaléka nem volt még 1947 végén sem jogerős bírósági juttatási határozat birtokában, így a volt nagy- birtokosok elvontatták a gépeiket, majd ezt követően gyorsan túladtak az így visszaszerzett traktoron, cséplőgépen.537 538 * A dolgot nehezítette az is, hogy az Iparügyi Minisztérium nehezen adott ki engedélyt olajütőre, darálóra, konzervgyárra. Nem igen volt iparindítási hitel sem. A szövetkezetek nem tudták ezeket működtetni, ennek következtében sok került magántőkések kezére, vagy szövetkezeti központok vettek egy-egy üzemet kezelésbe. 1947 végén a 214 mezőgazdasági szeszgyárból kb. 70 működött, ebből azonban negyven magántőkés bérlet volt.533 Sajnálatosnak tekinthetjük, hogy a gazdálkodásban való együttműködés számos hazai hagyományát, magyar sajátosságát megbélyegezte a hivatalos politika. A szovjet példa másolása miatt csak a kollektív gazdasághoz teremtett jogi kereteket, eszköz- és intézményrendszert, oktatási és más feltételeket. Mindez nem találkozott sem a régi, sem az új gazdák többségének törekvéseivel, így csalódást, konfliktusok sorát váltotta ki.534 Hazánkban 1947-ben a földműves-szövetkezeteknek 600 000, 1948-ban már 1 millió tagja volt. Ez azonban csak a felszín volt. A világháború előtt ugyanis már 4000 mezőgazdasági szövetkezet működött. A legfontosabb, a Hangyaszövetkezeti hálózat 1539 tagszövetkezettel rendelkezett.540 Jelentős volt korábban ezenfelül még a 5,4 PML XXIV. 201. Észak-Pestvármegyei Földhivatal ir. Ы Általános ir. 99 1947 Szemere Sándomé tápiószecsöi, kláramajori birtokának felosztási ügye. 535 Szakács, 1971.223. 536 Donálh. 1969. 389. 5,1 Szakács, 1971. 224. 538 Szakács, 1971.231. 5,9Romany, 2005. 98. Szakács. 1971. 160
