Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
hírszolgálati jelentéseikben pontos határidőket terjesszenek be.'20 Előfordult az is, hogy a jelentések pontatlansága miatt elmarasztalták a felügyelőségeket. A hírszolgálati ügyosztály szerint a statisztikai hivatal folyó évi terméseredményekre vonatkozó adatai lényegesen eltérnek a gazdasági felügyelőségek által jelentett adatoktól. Az összetermés hatmillió métermázsával, a búzatermés egy millió nyolcszázezer métermázsával több a statisztikai hivatal adatai szerint. A statisztikai hivatal a cséplési eredmények alapján végezte a terméseredményekre vonatkozó összeállítást, így azoknak a valóságot legalább meg kellett volna közelítenie. Az adatok szigorúan bizalmasak voltak, a levélében erre a gazdasági felügyelőségek vezetőit nyomatékosan figyelmeztették is. Az állami üzemek Pest megyében A földreformtörvény az állami üzemeket is a felosztható állami földalapba sorolta.'2^ Ennek következtében a régi állami mezőgazdasági birtokokból, ami kb. 68 600 kh.-at tett ki, a reform következtében csak 21 000 kh. maradt meg állami tulajdonban.'22 Tennészetesen Pest megyében is komoly feladatot jelentett az állami birtokok megszervezése és igazgatása. Az egyik legfontosabb fórum, ahol az állami üzemek problémái napirendre kerültek, kezdetben a kerületi gazdasági főfelügyelői értekezlet volt. A birtokkezelési főosztály 1947. január 21-én kérte a felügyelőséget, hogy a területükön lévő állami birtokokat részesítsék minél nagyobb támogatásban. Fontos, emelte ki a leirat, hogy megvalósuljon az összhang a felügyelőségek és az állami birtokok vezetői között. „Az állami birtokokat sok helyen még ma is ellenszenvvel nézik, mert a régi nagybirtokrendszer fenntartását látják benne” , emiatt „át kell vinni a köztudatba, hogy’ az állami birtokok tömegtermelésükkel és tenyészállat-nevelésükkel elsősorban az újgazdák érdekeit szolgálják” olvashatjuk az értekezletről készült beszámolóban.'24 Az állami üzemek működésének anyagi keretei távolról sem voltak rendezettek ezekben az években. Ha az országos tendenciákat vesszük szemügyre, azt látjuk, hogy a változás ezen a területen 1948-tól indult meg. Ekkor már mintegy 100 állami gazdaság * 522 ,2n PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 23/1946. Budapest. 1946. július 4. Pestvármegyei Gazdasági Főfelügyelőség levele valamennyi járási gazdasági felügyelő úrnak. ’2I PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 28/1946 Budapest. 1946. október 14. Duna-Tiszaközi Kerületi m. áll. gazdasági főfelügyelő levele a Duna -Tiszaközi kerület valameny- nyi vármegyei és Szeged thj város m.- áll. gazdasági felügyelőjének. (Az 1946. október 10-én megtartott kerületi gazdasági főfelügyelői értekezlet anyaga.) 522 Ennek következtében az állami üzemek is a földreform melléktermékei voltak, területüket a nagybirtokokból hasították ki. persze csak ott. ahol előzőleg már kielégítették a helyi igénylőket. Ebből következik, sajnos, hogy az állami üzemek általában rosszabb minőségű, lakott területektől távolabb eső földekből álltak. Területük így rendkívül változatos volt. nagy volt a szóródás.'22 Rossz minőségű földek voltak tehát ezek. amely eknek sokszor csak a felet tette ki a szántó, ezzel szemben azonban a nádasok, a vízmedrek, a halastavak, a faiskolák, a terméketlen területek, tehát mezőgazdasági termelésben nem, vagy alig hasznosítható területek jelentős arányt képviseltek.'22 Sok esetben előfordult az is. hogy egy állami üzem és az újbirtokokosok a felszereléseken közösen osztoztak. (Szakács, 1971. 195. p ) 521 Szakács, 1971. 187. p. 324 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. л! Elnöki ir. 7/1947. 1947. január 22. a kerületi gazdasági főfelügyelő levele vm. Vármegyei és Szeged tvh jogú városi m. áll. Gazdasági Felügyelőségnek (Az 1947. január 21-én tartott kerületi gazdasági főfelügyelői értekezlet anyaga.) 157
