Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
ország mezőgazdasági termelésének biztosításával indokolta. A fenti rendelkezések ellenére számos esetben előfordult, hogy a közületek a közfogyasztás céljára vágásokat engedélyeztek, sőt volt példa arra is. hogy teljesen jogtalanul hatósági igénybevétel útján szerezték be a vágóállatokat. Fegyelmi felelősség terhe mellett utasították a hatósági állatorvosokat, hogy kényszervágásra csakis a legszükségesebb esetekben adjanak engedélyt.5" A közellátás és a beszolgáltatás jogi keretei ezekben az években folyamatosan változtak. A kormány 1946. február végéig elrendelte a készletfelhalmozást, a megyei kontingenseket pedig városokra és járásokra bontották le. A végrehajtásért a főispánok, az alispánok, a járási főjegyzők és a polgármesterek voltak felelősek. 5" A beszolgáltatás alá eső termények 1945 őszén a következők voltak: élelmiszerek, kenyérgabona, tengeri, köles, hajdina, burgonya, hagyma, gyümölcs, zöldséghús, olajos magvak, zsír, baromfi, tojás, len, kender, gyapjú, nyersbőr, bor, toll.* 513 A közellátási nehézségek miatt 1947. végén újabb kenyérgabona és kukorica beszolgáltatási kontingens kivetéséra került sor. A kormány döntése értelmében a 15 kh-on aluli gazdák 1948. augusztusa után valamivel enyhébb elbírálás alá estek, ezt követően ugyanis már csak a termények számbavételekre került sor. A beszolgáltatási kényszer miatt a magtárak megteltek, és szükség-tárolóhelyeket vettek igénybe. Ahol mindehhez hiányoztak a feltételek, a gabonát szárítás nélkül vitték az átvevőhelyre.514 A közellátás biztosítása Pest megyében is rengeteg feladatot adott az igazgatási szerveknek. A belügyminiszter egyik körrendeleté szerint tudomására jutott, hogy egyes közigazgatási és rendészeti hatóságok és közegek, illetőleg ilyen minőségben fellépő egyének akadályozzák az élelmiszerek és egyéb áruk szabad szállítását, azokat részben vagy egészben elkobozzák. Az is gyakorlattá vált, hogy azok továbbszállítását a törvényes vámokon felül pénzbeli vagy természetbeni szolgáltatástól, vagy bizonyos hányadok átengedésétől tették függővé. Ezen jelenségek megakadályozása érdekében a miniszter utasította a főispánokat, az alispánokat, a polgármestereket, a rendőrkapitányokat, hogy ezt a törvénytelen eljárást hatóságuk területén minden eszközzel akadályozzák meg.515 516 A Pest környéki városok tej ellátásával kapcsolatban a Közigazgatási Bizottság úgy döntött, hogy a hat pestkörnyéki megyei várost kapcsolják be a budapesti tejellátás rendszerébe, hogy az ottani lakosság ne legyen rászorulva a különböző környéki falvakból behozott, silány minőségű tejpancsokra.5'6 A Pest környéki gazdák, mivel általában kisebb kiterjedésű földekkel rendelkeztek, leginkább zöldségtermeléssel foglalkoztak. Amikor a Mezőgazdasági Szövetség 311 PML XXI. 4. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának ir. b' Közigazgatási iratok. 9636/1945. Budapest. 1945. júl. 19. Márkus Ferencnek. PPSK vármegye főispánjának mint közellátási kormánybiztosnak levele a járási főjegyzőknek, m. városi polgármestereknek, községeknek, és Kecskemétnek. Budapest, 1945. júl. 19. 513 Farkas, 1992. 190. p. 511 Farkas, 1992. 190. p. 5,4 Farkas, 1992. 195. p. 313 PML XXL 4. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának ir. Ы Közigazgatási iratok. 6130/1945. A belügyminiszter 1945. június 14-én kelt 20 140/11945 B.M. I. számú körrendeletéről van az iratban szó. 516 PML XXI. 11. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Közigazgatási Bizottságának ir. a/ Ülési jegyzőkönyvek. 1946. márc. 14.
