Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
A miniszter az 1946-1947 évekre a beszolgáltatás területén előirta a megyei városi polgármesterek és a községek beszolgáltatási teendőit. Nekik kellett az egyes termelőkre lebontott mennyiségeket megállapítani, ők állították össze a gazdalajstromokat, továbbá a beszolgáltatási és a nyilvántartási lapokat, valamint a községi összesítőt. Vezették emellett a beszolgáltatási naplót, és meg kellett írniuk a vételi jegyeket is. Egy elöljáróság ekkoriban termékfelvásárló irodához hasonlított. Az ügyfelek itt kaphattak kenyérgabona, áipa, kukorica, sőt burgonya, napraforgó, esetleg sertésvásárlási engedélyeket. Ezt követően, 1946 őszétől már nyilvántartást vezettek a hatóság által kiadott önellátói igazolványokról, a vámőrlési- és idegenkereskedelmi őrlési, darálási, hántolá- si, olajütési és sertésvágási engedélyekről, a bérhízlalási szerződésekről. Az elöljáróságokon döntöttek a szállítási igazolványok kiadására vonatkozó kérelmek elbírálásáról. A közigazgatás végezte a jóvátételi termékek begyűjtését, és vezette a magyarországi szovjet csapatok ellátásához szükséges készletek nyilvántartását.50b A főispán mint kormánybiztos irányította az élelmezési és közszükségleti cikkeket elosztását a megyében, később ezt a feladatot a megyei közellátási felügyelőségek vették át. Az alispáni közellátási munkakör is megszűnt. A megyei közellátási felügyelőségek az Országos Közellátási Hivatal alá kerültek, a számvevőség pedig 1948. novemberében átvette a vármegyei közellátási ügyosztály számadásait, nyomtatványait, helyiségét, iroda felszerelését és pénzkezelését. 307 Az Országos Közellátási Jegyközpont megyei, városi, járási kirendeltségeit 1948. január 25-tel kormányrendelet szervezte meg. Az Országos Közellátási Jegyközpont ügykörébe elsősorban a mezőgazdasági és az ipari termékeknek az ellátatlan lakosság körében történő szétosztására szolgáló jegyek, utalványok kezelése, elszámolása tartozott. A Jegyközpont kirendeltségei végezték a hatósági élelmiszerellátásra jogosultak csoportba sorolását és nyilvántartását, valamint a vágási engedélyek kiadását.51’8 A kirendeltségek a közellátási felügyelőségek keretében működtek, a Központ pedig az FM felügyelete alatt állt, tevékenységét a miniszter az Országos Közellátási Hivatal útján ellenőrizte.31,9 Az 6150/1948. M.E. számú rendelet értelmében a mezőgazdasági szakszervek saját működési területükön tervmegbízottként is eljártak. Ilyen típusú feladatokat végzett a vármegyei gazdasági felügyelőség vezetője, a járási gazdasági felügyelő, a községi gazdajegyző, a kertészeti felügyelő, a méhészeti felügyelő, a selyemtenyésztési felügyelő, a lótenyésztési felügyelő, a szőlészeti és borászati felügyelő, a halászati felügyelő, az erdőfelügyelöség és a gépállomás vezetője. A tervbiztosi tevékenységért a vezetők nem kaptak külön díjazást.3"1 A földművelésügyi miniszter az 1945. január 8-án kelt (30 033/1945. F.M. számú) és a január 15-én kelt (10 030/1945. K M. számú) rendeletekre hivatkozva vágási tilalmat rendelt el. Levelében a döntést egyrészt a még meglévő haszonállatállomány feltétlen megmentésével, minél gyorsabb szaporításával, másrészt, pedig az * 507 * * * m Farkas, 1992. 190-193. p. 507 Farkas. 1992. 233. p. э01< A Magyar Állam szervei. 1985. 369. p. m Farkas. 1992.234. p. 5,(1 Farkas. 1992. 234. p. 154
