Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
19-én kelt, a lótenyésztési felügyelőségnek címzett levelében azt olvassuk, hogy egy másik tervezett tanfolyam helyszíne a vasútállomástól kilenc kilométerre lett kijelölve, „s azt megközelíteni csak kocsival vagy kerékpárral lehetséges”. Az iskola nem tudott kocsit biztosítani, és az intézmény vendégszobával sem rendelkezett. Minderre mentségül a tanfolyamot szervező gazdaasszonyképző iskola azt hozta fel, hogy az „alulírott igazgató is csupán egyszobás szükséglakásban lakik. ”4'M A második világháború után az országot méhészeti kerületekre osztották, amelyek élén felügyelők álltak. A méhészek továbbképzését és oktatását a Gödöllői Méhbiológiai és Kutató Intézet és a méhészeti gazdaságok végezték. Voltak kétéves méhészképző iskolák, de 18 napos és 3-4 napos továbbképző tanfolyamok is.495 Már említettük, hogy ezekben az években került egyre inkább előtérbe a rádió mint a korszerű ismeretterjesztés eszköze. A Magyar Növényegészségügyi Szolgálat a földművelési miniszter 9024/1946. ein. I. számú felhívására azt közölte 1946 novemberében a növény-egészségügyi körzettel, hogy a rádiós gazdasági előadások „Falurádió " és ,,Iskolarádió ” címen kerülnek a rádióban beolvasásra. Elvárás volt azonban, hogy havonta legalább egyszer rádióelőadást készítsenek a növény-egészségügyi körzetek, és azt a Magyar Növényegészségügy Szolgálat rádióintézőségéhez terjesszék fel. Mivel a mezőgazdasági oktatómunkába valamennyi körzet bekapcsolódott, szólt a tanács, a témát célszerű volt röviden vázolni az előadás elkészítése előtt, nehogy hasonló választás esetén esetleg „egyesek jó munkája érdemtelenül kárba vesszen. " A mezőgazdaság minden tárgyából lehetett választani, de arra kellett törekedni, hogy az legalább érintse a növényegészségügyet. „E rádióelőadások célja Jóképp az újonnan földhözjuttatottak szakképzése ” - szögezte le a leirat, ezért az legyen gyakorlati irányú, tehát olyan, ami a dolgozó gazdák érdeklődésének megfelel. A terjedelem szempontjából 5-6 géppel írott oldalra kell törekedni kettes sortávolsággal, de jól olvasható kéziratot is elfogadtak. A beolvasott előadások után addig 40 forint tiszteletdíjat fizettek; a megfelelő színvonalú előadások, amelyek valamilyen okból nem alkalmasak a rádión történő közlésre, ugyanilyen mértékű tiszteletdíj mellett a Magyar Földben kerülnek publikálásra. A szolgálat felhívta a figyelmet arra, hogy kéziratokat nem küldenek vissza a körzetvezetőknek, illetve arra, hogy gyakorlati célú változtatások jogát a Magyar Növényegészségügyi Szolgálat fenntartja magának.444 * 446 A szakoktatás szervezet-, illetve intézményrendszerét a következőképpen tudjuk rekonstruálni: 444 PML XXIV. 252. Pest Megyei Lótenyésztési Felügyelőség ir. 1087,1947. A földművelésügyi miniszter levele 1947. december 3-án a lótenyésztési felügyelőknek. 4,5 Gonda. 1970. 300. p. 4116 PML XXIV. 249. Központi 2. sz. Növény-egészségügyi Körzet ir. 87/1946. A Magyar Növényegészségügyi Szolgálat levele 1946. november 28-án a növényegészségügyi körzetek vezetőihez, amelyben az fm. 9024/1946. ein. I. sz. felhívását közvetítette a rádióadások szerkesztéséről. 150
