Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
A szakigazgatásban a halászati felügyelők játszották a legfontosabb szerepet. Szolgálatiig az Országos Halászati Felügyelőséghez tartoztak. Feladatuk volt a halállomány védelmének, a haltenyésztésnek és a halászati jogok gyakorlásának az ellenőrzése. Üzemterveket készítettek, és előmozdították a halászszövetkezetek alakítását. A halállomány őrzését felesketett halőrök végezték. Az államot megillető halászati jog gyakorlásához tartozott a földreform során állami tulajdonúvá lett, illetve már korábban is állami tulajdonban lévő halastavak, tógazdaságok és az ezekhez tartozó ingatlanok hasznosítása is. Ez utóbbiak kezelésére és hasznosítására létesültek a Magyar Állami Hal- és Nádgazdasági Üzemek. PPSK vármegye méhészete összefüggésben volt a megye erdeinek (elsősorban akácerdeinek) újratelepítésével. így a legkevesebb méhállománnyal és a legkevesebb méhésszel a legtöbb, kiváló minőségű akácmézet termelték ebben a vármegyében.426 427 * A megyei méhészeti szakigazgatás is - hasonlóan az igazgatás többi ágához - komoly háborús veszteségeket szenvedett. A földművelésügyi miniszter 571 693/1944. II. 3. számú rendeletével a budapesti méhészeti felügyelőséget vezetője II. kér. Görgey Artúr u. 4. I. 3. számú alatti magánlakásába helyezte. A házba azonban előbb a német katonaság szállásolta be magát, majd a harcok után fosztogatók jelentek meg a lakásban. A földön heverő, rendezetlen iratokat a lakók fűtésre használták. A felügyelőség kérésére a megmaradt iratokat, a pénztárnaplót, a bélyegzőket biztonságba helyezték, majd később, 1945. március 12-én jegyzőkönyvet vettek fel az ügyben. Végül a földművelés- ügyi miniszter 1945. április 24-én értesítette a faiskolák felügyeletével és ellenőrzésével megbízott szerv központi intéző bizottságát arról, hogy a méhészeti felügyelőséget a címzett hivatalos helyiségében akarja elhelyezni, és egy szobát bocsássanak ott rendelkezésre. A méhészeti felügyelőség régi helyen fellelhető tárgyait, iratait pedig leltározni kellett, majd átszállítani az új szolgálati helyre.4i7 Az Állami Méhészeti Felügyelőség 1947. őszén a méhcsaládoknak állami méhészeti és kertészeti intézményekhez történő juttatásával foglalkozott. A felügyelőség vezetője kifejtette, hogy a háború alatt a gödöllői Állami Méhészeti és Méhbiológiai Kutatóintézet és a méhészet oktatásával is foglalkozó kertészeti szakintézmények méh- állománya megsemmisült, igy oktató, valamint tudományos és gyakorlati kutató munká jukat folytatni nem tudják. A rendelkezésre álló költségvetési keret ’’nem igen teszi lehetővé”, hogy a szükséges méhcsaládokat vásárlás útján szerezze be. A helyzetet súlyosbította, hogy a kitelepítésre került svábok méhészetei avatatlan kezekbe kerültek és elpusztultak. Ezért az Országos Földhivatal a kitelepített svábok méhállományának kezelését a megyei földhivatalok hatáskörébe utalta. Meghagyta továbbá, hogy azokat közvetlenül a gödöllői Állami Méhészeti és Méhbiológiai Kutatóintézetnek adják át. hogy a többi kertészeti szakoktatási intézmény méhészeteit is támogatni lehessen.42* 42'’ Adattár. 1939. 73. p. 427 PML XXIV. 253. Állami Méhészeti Felügyelőség ir. 8'1945. 4~s PML XXIV. 253. Állami Méhészeti Felügyelőség ir. 220/1947. Az Állami Méhészeti Felügyelőség 1947. szeptember 17-én a megyei földhivataloknak írt levelet 128
