Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)

3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat

volt, és rendelkezett fegyvertartási engedéllyel. A vadászok érdekeik képviseletére országos egyesületet alakítottak Budapesten, a Magyar Vadászok Országos Szövetségét.416

Vadásztársaság kétféle lehetett: apróvadas és nagyvadas. Az országban szigorúan elkülönültek az apró- és a nagyvadas területek.417 A társaság köteles volt vadászterületét őriztetni, amire szakvizsgázott és gyakorlattal is rendelkező, hatóságilag felesketett vadőrt kellett alkalmazni. Vadőr csak az lehetett, akinek erre a felsőfokú közigazgatási hatóság a vadászati felügyelő javaslata alapján engedélyt adott. A világháború után a vadászterületek több mint 80%-át az FM és a megyei, járási vadászati igazgatás irányításával közel 2000, számban gyorsan apadó vadásztársaság és brigád 12 évre, 1957-ben lejáró szerződéssel bérelte. A BM 1949-ben 138-at szüntetett meg az akkor még működő 900-ból, 1950-ben, pedig már csak 360 társaság volt 1190 brigáddal.418 A szarvas, a dámvad és a vaddisznó által a mező- és erdőgazdaságban okozott kárért az állam teljes kártérítést adott. Ennek fedezete a vadkárj árulék volt, amelyet a nagy vadas területek haszonbérlőinek és a lőttvad-kereskedőknek kellett fizetni. Minden községben, ahol vadkár keletkezett, vadkárbecslő bizottságot kellett alakítani.419

8. ábra. Vadászati tárgyú szórólap420

416 Gonda, 1970. 299. p.

417 Tóth, 1998. 13. p.

418 Tóth, 1998. 13. p.

419 Gonda, 1970. 299. p.

420 PML XV. 3. Kisnyomtatványok levéltári gyűjteménye.

126