Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)

3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat

Pest megye területén a magyar félvér lett kijelölve az Abonyi, az Alsódabasi, az Aszódi, a Dunavecsei, a Gödöllői, a Gyömrői, a Kalocsai, a Kiskőrösi, a Kiskun­félegyházi, a Központi, a Kunszentmártoni, a Nagykátai, a Ráckevei és a Váci járás számára. A Nomust a budakörnyéki és a szentendrei járásban kellett tenyészteni. A fentiekben megállapított tenyészkörzetekben a fajtába nem illő kancák fe­deztetésére kizárólag arab fajtájú méneket volt szabad alkalmazni.4118 Az egyik gazdasági felügyelői értekezleten elhangzott, hogy a 63 539/1946. F.M. számú rendelet kiemelte, ha az állattenyésztő egyesületek nem tudnák ellátni a jóvátétel, és a Vörös Hadsereg ellátása érdekében a szükséges mennyiségű marha és sertés igénybe­vételét, továbbá, ha a gazdasági felügyelőség munkája lehetővé teszi, az igénybevételi eljárás időtartamára 2-3 állattenyésztésben jártas gazdasági felügyelőt kell átengedni.* 404 * * * * * Az állattenyésztési ügyosztály feladatai közé tartozott a növendékállattal rendelkező gazdák abraktakarmánnyal történő ellátása. A főfelügyelő a gyakorlati végrehajtással kapcsolatban megjegyezte, hogy október és november hónapokban csak extrahált darát és korpát lehet az állattenyésztő gazdák részére juttatni, az azt követő hónapokban azonban répaszelet és melasz is kiosztásra kerülhet.410 A II. világháború után, 1946-ban Pilis, Dombóvár és Győr székhellyel, majd 1948-ban Szegeden jött létre állategészségügyi hivatal.4" Véleményező, ja­vaslattevő szerv volt az Országos Állategészségügyi Tanács (felállítás: az 1900. évi XVII. tc-kel ). A földművelésügyi miniszter a 101 000/1947. számú rendeletével szervezte át a működését. Állategészségügyi kérdésekkel, állatorvosok továbbkép­zésével, állati oltóanyagok forgalomba hozatalával kapcsolatban véleményező, tanácsadó feladatai voltak. 1949. közepén a 4112/1949. Korm. számú rendelet államosította a hatósági állatorvosi intézményt. Nagyobb községekben a földművelésügyi miniszter több ál­latorvosi működési körzetet is kijelölhetett, és megállapíthatta az állatorvosi körök székhelyeit is. A földművelésügyi miniszter 1945. áprilisától több rendeletben foglalkozott az állatok orvoslásában használt gyógyszerek árának megállapításával. Az árakat ugyanis az infláció miatt folyamatosan szabályozni kellett. A szilárd pénz megterem­tése után a 104 600/1947. F.M. számú rendelet szólt a gyógyszerárakról. Az inflációs időszakban a 20 300/1946. F.M. számú rendelet a háborús eseményekre tekintettel kimondta, hogy a szérumtermelő intézetek csak szérum-, illetve vírustermelésre al­kalmas élősertés beszolgáltatása ellenében adhatnak ki sertéspestis elleni szérumot.412 40'” PML XXI. 4. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának ir. b/ Közigazgatási iratok. 14 968/1948. 404 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. af Elnöki ir. 13/1946. Budapest, 1946. május 23. Duna Tisza közi kerületi m. áll. Gazdasági Főfelügyelő levele a Duna -Tiszaközi kerület valamennyi vármegyei és Szeged thj Városi gazdasági felügyelőségnek. (Az 1946. március 17-én megtartott kerületi gazdasági főfelügyelői értekezlet anyaga.) 410 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 28/1946. Budapest. 1946. októ­ber 14. Duna-Tiszaközi Kerületi m. áll. gazdasági főfelügyelő levele a Duna -Tiszaközi kerület valameny­nyi vármegyei és Szeged thj város m.- áll. gazdasági felügyelőjének. (Az 1946. október 10-én megtartott kerületi gazdasági főfelügyelői értekezlet anyaga.) 411 A 167 700T948. F.M. számú rendelet. 4,2 Kopasz, 1975. 327. p. 124

Next

/
Oldalképek
Tartalom