Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
Tájegység, illetve települések Jellemző zöldség, illetve gyümölcs A termelés feltételei és legfontosabb jellemzői Duna—Tisza köze Nagykörös ÜvegmeggyKiskunhalas Kieffer-körteKecskemét Kajszibarack és meggy Az exportált kajszi és meggy több mint 60%-a került ki Kecskemét környékéről. Nagykörös Uborka Kedvelt fajta volt a középhosszú. 10-18 cm-es körösi uborka. Az uborkát az év századik napján 100*50 cm-re ültették, szélvédelemnek pedig kukoricát ültettek. Budapest mellett Ausztriába. Csehszlovákiába, Németországba is vitték a nagykőrösi uborkát, sőt Nagykörösre jöttek vásárolni a kereskedők még Bécs. Pilsen, Prága, Brünn, Kato- witz, Chemnitz, Drezda, Lipcse, Berlin stb. piacairól is. A kertészeti szakigazgatás Pest megyében a II. világháború utáni években A Budapest környéki mezőgazdasági területeken előállított konyhakerti termények kiemelt szerepet játszottak a főváros ellátásában. Pest vármegye alispánja ezért 1945 elején figyelmeztette a városok és községek vezetőit, hogy különös súlyt helyezzenek a zöldségtermesztés fokozottabb felkarolására,,, ami a közellátást nagymértékben biztosítja. ” Ezért a virágkertészeket is utasította, hogy ideiglenesen konyhakerti termények termelésére térjenek át, virágkertészeti célra pedig csak akkora területet tartsanak fent dugvány hagyma számára, ami a jövőbeni termeléshez feltétlenül szükséges. A gazdasági munkálatok megkezdését, okszerű folytatását, olvashatjuk az alispán leiratában, a községek határában a főszolgabírókkal fogja ellenőriztetni, de alkalmi kiszállásokkal a gazdasági felügyelők is gyakorolhatják majd ezt a jogot.362 Szintén a konyhakerti vetemények termelését szorgalmazta a szakminisztérium egyik, 1945 márciusi levele. Ez arra figyelmeztetett, hogy Nagy-Budapest ellátása érdekében nagyon fontos lenne, hogy Pest vármegyében, különösen a Budapesttől számított 50 kilométeres körzeten belül a lakosság minél több konyhakerti veteményt, valamint babot, borsót és étkezési burgonyát termesszen. A legjobb megoldás, ha a gazdák községenként együttesen vásárolják meg a magvakat, és a kiosztást a községi nemzeti bizottság végzi vagy ellenőrzi. További tájékoztatás végett a Budapest Közellátási Kormánybiztosság kertészeti osztályán a ,,budapesti konyhakerti vetőmag és palánta kiosztó bizottság ’’-hoz fordulhat a vármegye első tisztviselője. Az alispánt arra utasította a szakminiszter, hívja fel a nagybani termesztők figyelmét, hogy a budapesti és a főváros környéki gyárak és üzemek üzembizottságai munkaerőt is hajlandók rendelkezésre bocsátani a kerti műveléshez, amennyiben a termény felvásárlására a gazdákkal előzetes megállapodást tudnak kötni.363 ,62 PML XXI. 4. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának ir. b/ Közigazgatási iratok. 856/1945. Az alispán levele 1945. február 6-án a megyei városok polgármestereinek és a községi elöljáróságoknak. PML XXI. 4. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának ir. Ы Közigazgatási iratok. 856/1945. Az FM levele 1945. március 12-én PPSK vármegye alispánjának. 109
