Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
III. A magyar rendiség és a regulamentumok - III.5. 1722-1723. évi országgyűlés
Az 1710-es évek második felében a magyar rendek ismételten szép eredményeket értek el a katonai szabályzatok előírásainak a civil lakosság javára történő módosítása területén egyrészt a szállások kötelező átvételével, másrészt a kihágások jóvátételére visszatartható adóhányad megállapításával. A Haditanács együttműködésre törekvését szintén ki kell emelni, miszerint a magyar közigazgatás legfontosabb udvari hatóságát, a Kancelláriát is partnernek tekintette a regulament uniók megalkotása és véleményezése területén. Ez újdonságnak számított a 17. századhoz képest. Az udvar és a rendek közötti tárgyalások a katonai kérdésekről a következő diétán továbbfolytatódtak. 111. 5. 1722-1723. évi országgyűlés III. Károly uralkodása alatt - fiú utód hiányában - egyre fontosabb kérdéssé vált családja leányági örökösödésének biztosítása, amelyet a királynak az örökösödési háborúk évszázadában mind a nemzetközi diplomácia színterén, mind a különböző Habsburg országok rendi gyűlésein jóvá kellett hagyatnia. A tartományi parlamentek tehát váratlanul erős alkupozícióba jutottak, így követeléseik érvényesítésére jó lehetőség kínálkozott. Nem alakult a helyzet másként Magyarországon sem. Az országgyűlés kihasználta a megnövekedett mozgásteret, és az udvarral együttműködésben gyökeres reformokat iktattak törvénybe. A közigazgatás országos szintű felügyeletére megalakult a Magyar Királyi Helytartótanács. A katonaság ellátásával foglalkozó Tartományi Biztosság a civil lakosság védelmére szolgáló hivatalként kezdte meg a működését.302 Az ország közigazgatási struktúrájában bekövetkező változásoknak nyilvánvalóan jelentkezniük kellett a katonaság ellátását meghatározó regulamentiimban is. Az alábbiakban az ezt formáló rendi törekvésekre próbálunk fényt deríteni. A győzelmesen megvívott török háború után a bécsi kormányzatnak további várak fenntartását kellett biztosítania, amelyhez az anyagi alapokat a legalább részben az egyházi rendekre kivetett különadóban vélték megtalálni. A püspökök és rendi elöljárók gyűlése 1720 első hónapjaiban azonban törvénytelennek minősítette az uralkodó kérését, és a püspökök csupán önkéntes adományokat ajánlottak fel e célra.303 Ezért a várak fennatartásával összefüggő kérdések napirendre tűzése is várható volt. III. 5. a. A katonák szállása és ellátása A katonák elszállásolására és ellátására vonatkozó elképzeléseket már az országgyűlés első hónapjaiban kidolgozta a Czobor Márk vezette deputáció (Id. 1. 10. fejezet), de annak megvalósítása végül nem került napirendre többet. A rendek sérelmei és 5112 CJH CD, 1723. évi XCVII., XCV1I1. és C-CII. te. 503 ELTE Egy. K. Kt. Ab. 154. 5. k. 505. p. skk. Csáky Imre kalocsai érsek három éven keresztül évi 3000 Ft-ot, Keresztély Agos (1666-1725) esztergomi érsek élete végéig évi 8000 Ft-ot ajánlott fel az újonnan felszabadult várak fenntartására. 98
