Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
III. A magyar rendiség és a regulamentumok - III.2. Az 1711. évi concursus
III. 1. c. Adó A magyar nemesi felfogás szerint az egyik legfontosabb országgyűlési és concursus'i témakör az ország adóterhének megállapítása volt. Az 1698. évi bécsi tanácskozást is azért hivták össze, hogy a Magyar Királyság által fizetendő adó megduplázását elfogadtassák a rendekkel. 1. Lipót csupán azzal az ígérettel kecsegtette a rendi gyűlés résztvevőit, hogy a béke megkötése után az ország adóterheit könnyíteni fogja.444 E pont mutatja meg a magyar rendiség pillanatnyi gyengeségét, egyúttal a Habsburg- hatalom dominanciáját, ugyanis a király nem a 4 000 000 Ft-ot kitevő adó összegének megajánlását, hanem csak a felosztását, azaz tudomásul vételét kérte. III. 1. f. Végrehajtás A felszabadító háború éveiben szinte kifizethetetlenné váló közteher és az azt súlyosbító katonai kihágások, gyakori kegyetlenkedések hatalmas adóhátralékok felhalmozását eredményezték, amelyeket általában karhatalmi erővel szedtek be a lakosságtól. A nemesség kezdettől fogva ragaszkodott ahhoz, hogy a végrehajtás során beszedett javakat a hátralék összegéből vonják le, mégpedig a hátralékos esküje alapján.445 Természetesen, I. Lipót ezt nem fogadta el, és így az nem került be az 1699. évi regulamentumba. A concursus résztvevői 1698-ban az érdekérvényesítés szinte minden területén kudarcot vallottak. Az egyedüli sovány eredmény a Hausmannskost eltörlése volt, amely - mint fentebb is olvasható - 1. Lipót tervei között is szerepelt. Emellett a követek a meglévő szabályok megerősítését érték el, de az adó mértéke, az ingyenmunka szabályozása vagy a kihágások jóvátételének újraszabályozására irányuló igényük elutasításra talált. Ehhez hasonló rendi gyűlést I. Lipót uralkodása alatt többé már nem tartottak, hanem azt a szatmári béke megkötése után fél évvel hívták össze újra. III. 2. Az 1711. évi concursus A Rákóczi-szabadságharc befejezését követő hónapokban az évek óta tomboló pestis megfékezéséért küzdöttek az ország több pontján. Az új király, 111. Károly még Spanyolországban tartózkodott, ezért az 1710-ben félbeszakadt országgyűlés ismételt összehívására ekkor még nem nyílt lehetőség, azonban az ország adóterheiről és a katonaság elszállásolásának új rendszeréről muszáj volt tárgyalásokat folytatni az 444 PML IV. 1-b. 4. k. 57. p. (1698. május 11.) „promittere tamen Sacratissimam Suam Caesaream Regiamque Majestatem, quod, ubi praesens calamitas et motus, in quibus praesentiarum Hungáriáé Regnum et res ejus volvantur Deo benedicente in quietem aut ejus speciem quandam permutata fuerint, se omnino suorum fidelium Regni hujus statuum et subditorum omnibus ex causa inculpatae tutelae et necessariae defensionis hactenus toleratis non verbo, sed effectu compassuram, et sublevamen desideratum lubenti et paterno animo largituram.” 445 PML IV. 1-b. 4. k. 69. p. 88
