Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)

I. A katonaság elhelyezésére vonatkozó intézkedési tervek a 18. század közepéig - I.7. Ismeretlen keltezésű javaslat

kerület (Dunántúl, Alsó-Magyarország, Felső-Magyarország) területi illetékessége szerint működött volna.47

A tervezetben foglalt intézkedések végrehajtása szóba sem kerülhetett, mivel a bécsi udvari körök lesújtó véleménnyel nyilatkoztak róla, a rendek jogait túl szélesnek ítélték meg.4x

I. 7. Ismeretlen keltezésű javaslat

Feltehetően röviddel a Rákóczi-szabadságharc kitörése előtt napvilágot látott egy újabb berendezkedési tervezet, amelynek datálása problematikus. A kéziraton, feltehetően ceruzával egy 1708-as szám szerepel feltételezett keletkezési dátumként, de ez az év a szöveg tartalmával nem hozható összeffíiggésbe. A dokumentum az alábbi, a rendek 1688. évi tervezetével összhangban álló pontokat tartalmazza:

1. Magyarországon és kapcsolt tartományaiban állítsanak fel egy 20 000 fős hazai hadsereget a határvidéken, amelyet az ország adójából fizessenek.

2. A 20 000 fős hadsereg eltartásán kívül az udvar ne követeljen semmit, csak végszükség esetén, akkor is országgyűlésen keresztül.44

3. A magyar főkapitányságokat helyezzék át az új határokhoz.

4. A magyar generálisok csak a királytól és a nádortól függjenek, senki mástól.

Az országgyűlési küldöttek az 1650-es évektől rendszeresen követelték a Magyarországon állomásozó idegen katonák kivonását az országból,50 amelynek visszhangjaként az alábbi követelések olvashatók a szövegben:

5. A várakból és erődökből, valamint a szabad királyi városokból minden német helyőrséget vonjanak ki.

6. A jelenleg német csapatokkal őrzött, kevéssé szükséges erősségeket, pl. Lipótvárt, Szlovákia), Egert és más hasonlókat rombolják le.51

7. Német katonai egységeket ezt követően csak a rendek beleegyezésével hozzák be Magyarországra.52

Ez utóbbi pontok alapján a dokumentumot a Rákóczi-szabadságharcot megelőző évekre lehet helyezni, mivel az idegen katonaság magyarországi tartózkodását tartalmazó törvénycikk már 1710-re elnyerte csaknem végleges szövegét, tehát feltehetően ekkor már nem vetettek volna papírra hasonló javaslatcsomagot. Eger pedig 1708-ban

Embf.r. 1934. 344. o.

4S Kalmár—Varga, 47. o.

49 Mivel e pont a concursusokat nem említi lehetséges és törvényes adómegszavazási fórumként, ezért a törvény 1715 illetve 1710 előtti (ekkor szövegezték meg a későbbi 1715. évi Vili. tc.-t.).

511 CJH CD, 1655. évi XIX. te. 1659. évi XXV. te. 1681. évi Vili. tc„ Zachar, 2004. 18. skk.

51 A ceruzával jelezett 1708. esztendőben Egernek még kuruc őrsége volt, Lipótvár sem számított szükségtelennek, mivel a közeli Érsekújváron jelentős kuruc helyőrség állomásozott 1710 szeptemberéig. Ez alapján e felterjesztés vagy még 1703 előtt született vagy 1711-12-ben.

52 MOL X-896. W-742. tekercs. Ungarische Akten, Fase. 205. 105-107. f.

19