Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
Összegzés
A polgári népesség és a katonaság kárára elkövetett számtalan visszaélés miatt a sértett felek törvényszerűen fordultak valamely jogorvoslati fórumhoz, ám azok, ha a konfliktus becsületes rendezésére irányuló jó szándék a felek részéről hiányzott, nem tudtak igazságot szolgáltatni, mivel az eljárások során megidézett tanúk a mundér becsületét védték, ugyanis sem a civilek, sem a katonák nem vallottak társaik ellen. A katonaság eltartásának tényleges anyagi terhei 1699 és 1751 között csökkentek. Ennek az egy adózóra vetített értéke a korszak végén a századeleji viszonyokhoz képest akár a 60 %-ot is elérhette. Természetesen figyelembe kell venni, hogy a katonaság az élelmiszerek értékét - a 18. század közepén is - a század eleji áron számította be az adóba, ami jelentős anyagi veszteséget okozott a vidéken élőknek. Feltehetően azonban még ezek figyelembevételével sem szorított annyira az adóprés, mint a Rákóczi-szabadságharcot megelőző néhány évben. A nyugati tartományok lakói pedig tényszerűen több adót fizetettek, mint magyar társaik, amelynek ellensúlyozásaként az itteni parasztság rosszabb feltételek mellett tartotta el a katonaságot, mint a Lajtán túliak. A fentebb vázolt nehézséget természetesen az országos rendi gyűléseken is hangoztatták a megye követei, akiknek legfontosabb feladata - a korszak gyakorlatának megfelelően - a sérelmek orvoslásának elérése és a megyei adóteher mérséklése volt, de e tekintetben nem értek el említésre méltó sikereket. A most közölt kutatási eredményeket számos területen lehet és kell is árnyalni újabb források bevonása után, minthogy a katonaság eltartásának kérdéseit elsősorban a magyar rendi hivatalok, a Kancellária, a Helytartótanács, az országgyűlés és Pest megye közgyűlésnek szemüvegén keresztül láttuk. A problematika jelenleginél mélyebb feltáráshoz az 1740-ben létrehozott Magyarországi Főhadparancsnokság és a bécsi hadügyi szervek, valamint a hadélelmezésben részt vevő Magyar Kamara iratait is igénybe kell majd venni. 187