Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
I. A katonaság elhelyezésére vonatkozó intézkedési tervek a 18. század közepéig - I.6. Patachich Boldizsár tervezete (1699/1700)
A tervezet a valóságtól teljesen elrugaszkodott. Emiatt azt gyorsan ad acta tették, és csak nyolcvan évvel később, 11. József alatt vették elő újra.19 1. 6. Patachich Boldizsár tervezete (1699/1700)40 A századforduló másik tervezetét a kancellárián tanácsosként dolgozó Patachich Boldizsár (1663—1719)41 dolgozta ki Batthyány II. Ádám (1662-1703) megbízásából.4‘ Patachich az országot igazgató új kormányszerv, a Gubernium hatáskörébe utalta a Magyarországon állomásozó külföldi katonák elhelyezését, valamint az e kérdéshez kötődően a törvényhatóságok között támadó viták elsimítását.43 Az országban szerinte nagy létszámú csapatok állomásoztatása vált szükségessé, mivel szerinte a magyar lakosság fegyverhez szokott, de a rác katonákkal szemben ellenérzései voltak.44 Patachich Boldizsár elképzelései alapján a kihágásokról első fokon a megyék a hadbiztos jelenlétében, másodfokon a Királyi Kúria ítélkezett volna. A károsultak jóvátételének fedezetéül a katonák zsoldj át jelölte meg, vagy súlyosabb esetben testi fenyítést is 34 Kalmár-Varga, 52-53. o. 40 Patachich Boldizsár tervezete, vagy legalábbis annak részei másolatban három különböző helyen kerültek eddig elő: egyrészt Bécsben a Haus- Hof- und Staatsarchiv Ungarische Akten fondjában, az Országos Széchényi Könyvtár és az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában. Az előbbi példány a Systematica Commissio munkálataival kapcsolatos iratok között maradt fenn, de a Magyar Országos Levéltárban mikrofilmmásolatban megtalálható dokumentum nem tartalmazza a készítő nevét (MOL X 896. Ungarische Akten. 200/a fasc. 39-54. f. W 739. filmdoboz). A második darab egy másolati kötetben olvasható, amelynek címe: Balth. Patatich ad ex. Cancel/. Reg. Hungar. Anlic. Consil. el referend. Extractus proiecti de statu ecclesiastico, politico, iurídico et militari Hungáriáé Anno 1699. elaboravit. Ex collectione Szechenyiana (OSZK Kt. Quart. Lat. 426.). A harmadik példány szintén anonim. A kéziratot bemutató Donáth Regina a szerzőt Széchenyi Pál kalocsai érsek körébe tartozó jó módú nemesnek tartotta. Donáth, 305. o. A dokumentum tartalma és alkalmasint a belőle közölt idézetek szó szerint megegyeznek az Ungarische Akten gyűjteményben olvasható tervezet szövegével, ezért ezt is Patachich Boldizsár proiectumának lehet tartani. 41 Patachich Boldizsárt különböző szlavóniai és horvátországi megyékben alispánná választották, majd 1693-tól 1714-ig a Magyar Királyi Kancellária tanácsosaként az udvarban tartózkodott. Ld. Heckenast, 2005. 329. о. 42 Kalmár-Varga, 44. о. 43 MOL X 896. W 739. doboz. Ungarische Akten. Fasc. 200/a. 43. f. „[...] et quidem non modo de universali contributionali quanto (praesupposito regnicolarum modalitate superius dicta convocandorum ad propositiones nomine suae Majestatis Sacratissimae flendas consensu) se et de sigillativa ejus quanti inter comitatus et comitatus (sic!) flenda subdivisione, justaeque proportionis moderationes disconvenientiarum vel comitatuum inter se vel inter militant oriendarum accomodatione regiminum in gremio Regni dislocatione et alimentatione, reliquisque omnibus de iis, quae communem rei speciem praesentarent, vel manutentionem et directionem cuperent, hocce Intimum Consilum Hungaricum tractare, regere, disponere et ordinare in regno possit, et debeat, sive illa contributionem Regiam, sive Regni respiciant.” 44 OSZK Kt. Quart. Lat. 426. 14. f. és MOL X 896. W 739. doboz. Ungarische Akten. Fasc. 200/a. 45. f. és KÓNYI, 1932. 142. о. 17
