Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében - IV.2. A katonaság elszállásolásának problémái (téli kvártélyozás és nyári táborok)
/ /. táblázat: A Vác melletti tábor ellátásában részt vevő megyék ellátási kötelezettségei Törvényhatóság Búza (mérő) Zab (mérő) Széna (mázsa) Fa 1 (öl) Fa 2 (öl) Szalma köteg Esztergom megye a várossal 100 50040 20Hont megye 350 2000 500 115 95Nógrád megy e 350 100 500 1 15 95 1264 Pest megye Pest várossal 633,5 4000 5000 146 104 3500 Heves megye Egerrel 339 2038 1500 70 30 2500 Jászok cs kunok 210 1262 8001000 Bács megye városaival 450 2527.5 1085 30.25 25Zólyom megye Korponával és Zólyommal 150 1500Összesen 2582.5 14827.5 9885 516.25 364 8264 A táblázat adatai egyértelművé teszik, hogy a terhek felosztása a törvényhatóságok között, az 1734. évi gyakorlattal ellentétben, nem a portaszámok szigorú figyelembevételével történt, hanem tekintettel voltak a természeti viszonyokra is. Erre gondolhatunk az alapján, hogy a fában szűkölködő jász és kun kerületek a tüzelő beszolgáltatásától mentesültek. Ugyanakkor a Váctól távolabb fekvő területek lakóit kímélni akarták a nagyszámú szekér kiállításától, amire abból következtethetünk, hogy Zólyom megyének egyáltalán nem kellett a nagy térfogatú és ezért nehezen szállítható széna szállításával bajlódnia. Ugyanakkor érthetetlen, hogy a dunai vizi út mellett fekvő Esztergom miként mentesülhetett a fuvarozástól.835 Bármilyen szempontok vezérelték is a terhek felosztásakor a biztosságok munkatársait, Pest megye sérelmezte a határozatot. A közgyűlés a királynőhöz, Pálffy János nádorhoz, a Helytartótanácshoz és Grassalkovich Antal kamaraelnökhöz cimzett, még a táborozás kezdete előtt írt leveleiben egyrészt a gyakorlatozás helyszínének áttételét kérte Pest mellé, mert Vácott a megfelelő befogadóképességű raktárak hiányoztak, másrészt legalább a szénaszállítási kötelezettségen akart könnyítést elérni, ezért új elosztására tett javaslatot, mivel e terményben az áradások és az aszály miatt nagy hiány lépett fel.836 A nemesség célja a jobbágyok előfogatozási terheinek csökkentése volt. 105 105 A koraújkori hadviselés során a hadvezérek arra nem is gondolhattak, hogy a lovak számára szükséges szénát szekerekkel szállítsák a seregük után. (Ld. Perjés, 117. o.) Egy szekérre - a hadélelmezési utasítások szerint - hozzávetőleg 3-5 mázsa (168-280 kg) széna fért, tehát a 9885 mázsa széna szállításához 1977-3295 szállítójárműre lett volna szükség. (Ld. Bogdán, 1991. 422. o.) Más számítások azonban 5-600 kg hasznos teher szállítását is lehetségesnek tartják (Perjés, 116. o.), amely esetben fele ekkora mennyiségű jármű is elegendőnek tűnik. м A helytartótanácsnak szóló levél: PML IV. l-a/3. 56. k. 312-316. p. A királynőnek szóló levél: Uo. 317-324. p. Pálffy János nádornak szóló levél: Uo. 325-326. p. és Grassalkovich Antalnak szóló levél: Uo. 326-328. p. 145
