Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)

IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében - IV.2. A katonaság elszállásolásának problémái (téli kvártélyozás és nyári táborok)

nyerjenek elhelyezést.801 Az elkövetkező néhány évben az előírt kontrakció szerint állomásoztak a megyébe vezényelt csapatok.80" A gyakorlat megszűnésére enged következtetni azonban a fentebb bemutatott, báró Preisinggel 1736-ban kötött szerződés előkészítése, mivel a parancsnok arra panaszkodott, hogy a főtisztek közelében rendkívül kevés legénységi állományú katona kapott szálláshelyet.

A katonai szabályzatok szerint a megyékbe vezényelt csapatok szálláshelyét a közgyűlés és választott elöljárói állapították meg, miként arról a tisztviselőkről szóló fejezetben már szó volt. A döntési mechanizmusba természetesen a nagyobb birtokosok is közvetlenül beleszóltak. Savoyai Jenő uradalmi tiszttartója, Kliegl Lipót 1717-ben kérte, hogy Ráckevére ne szállásoljanak be főtiszteket, mivel a Csepel- szigeten csak négy falu áll, amelyek a Rákóczi-szabadságharc alatt szinte az egész megye helyett fizettek adót.805 Feltehetően máskor is előfordult hasonló eset.

A Pest megyébe elhelyezett egységek számáról csekély információval rendelkezünk. 1712/1713 telén a Daun ezred nyolc százada állomásozott a megyében,804 ebből következően az elszállásoltak létszáma mintegy 800 fore tehető teljesen feltöltött egységek esetén.805

Az első török háború alatt a Habsburg Monarchia haderejének legnagyobb hányada Magyarországon telelt. Pest megyében 1716/1717 telén az Althan lovasezred egésze és a Trautson gyalogezred négy,'06 más adatok szerint öt százada kapott helyett.807 Az egységek teljes állománya 1094, illetve 560-700 fő volt, de a háborús veszteségek miatt a századok feltöltöttsége bizonyosan messze elmaradt a papíron szereplő létszámtól.

Bő tíz esztendővel később, 1727/1728 telén Pest megye, a Kiskunság és Pest városa a Lantherian lovasezred 7 kompániáját (papíron: 504 fő) és a Starhemberg gyalogezred gránátos századát (teljes létszám: 100 fő) látta vendégül.808 111. Károly második török háborújának első évében (1736/1737) a bajor dragonyos ezred (1428 fő) kapott téli kvártélyt Pest megyében és a Kiskunságban.800

A rendelkezésünkre álló töredékes adatok azt mutatják, hogy az egyes területeken elhelyezett fegyveres erők létszáma az évtizedek alatt jelentősen ingadozott, és az a török háborúk éveiben ugrott meg. A pontos számadatok azonban nem ismeretesek; jó esetben is csupán az elméleti létszámot tudjuk megadni, mivel a kvártélycédulák nem maradtak fenn.

Fegyveresek nem csupán télen, hanem nyáron is állomásoztak Pest megye területén a békeévekben, akik ellátása más jellegű terheket rótt a lakosságra és a köz- igazgatásra.

8111 BoROSY, 1994. 3084. regeszta

8"~ BOROSY, 1994. 3770. regeszta (1733. október 7.)

805 PML IV. l-g/3. 1717. 3—4. f.

804 PML IV. l-c/2. 1712/No. 15. és Kiss-Schramek, 253. regeszta

805 A századok pontos nagyságát az 1711. évi regulamentum még nem tartalmazta.

806 BOROSY, 1989. 284. regeszta, SCHRAMEK, 2006. 23. o.

807 Feldzüge, XVI. ВапйГ278. о.

808 Borosy- Kisfaludy, 2267. regeszta 800 Borosy, 1995. 4546. regeszta

140