Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében - IV.1. A katonai kérdésekkel foglalkozó tisztségviselők
majd 1698-ban még egyet választottak.690 A megyei biztosi posztot 1699 tavaszán Jánossy László látta el, akit Zoldán László váltott.642 A megyei biztosok munkájára komoly árnyékot vetett, hogy egyiküket, Kóczián Györgyöt 1699-ben gyilkosság vádjával letartóztatták, majd a börtönéből megszökött.643 693 A hivatal viselésére megválasztott tisztviselők gyakori cseréje alapján arra lehet következtetni, hogy a tisztség meglehetősen népszerűtlen volt. A gyanúnkat megerősíti a szomszédos Heves megye egyik statútuma, miszerint a megválasztottak csak 10 Ft bírság megfizetése esetén utasíthatták vissza a felkérést, és ott az állás betöltéséről az alispán döntött,694 695 illetve Abaúj megyében az alispánt jelölték ki megyei főbiztosnak.645 A megválasztott magisztrátusok legfontosabb feladatait egy az 1690-es évek iratai között fennmaradt keltezetlen instrukció tartalmazza: egyrészt a katonák nyugtaadási gyakorlatát ellenőrizték, másrészt az elöfogatok szabályos megszervezését, harmadrészt a keletkezett károk számbavételét felügyelték. A katonák által kiállított nyugtákat el kellett juttatniuk a főbiztosnak, és a tisztek konyhájára ajándékokat kellett szállítaniuk. A komiszáriusok sürgős esetekben élelmiszeradót vethettek ki a működési területükön.696 Az 1715 utáni évtizedekben a fökomiszáriusi posztot már nem mindig töltötték be. Miután Durcsányi Ferenc 1715 szeptemberében lemondott beosztásáról, Bajtay Istvánt697 (t 1723) választották utódjául, akinek fizetését évi 150 Ft-ról 200-ra emelték fel. Az új főbiztos munkáját minden járásban egy-egy helyettes segítette.698 Az albiztosok száma az 1716 és 1718 közötti török háború idején rendszeresen váltakozott. 1717 áprilisában összesen hat újabb katonai tisztviselőt választottak mindössze egy havi megbízatással, hogy májusban kísérjék a megyén átvonuló nagy létszámú katonaságot, majd a következő hónapban a commissarius beosztottjainak számát háromra csökkentették.71 700’0 A török háború végeztével a megyei főbiztosi tisztség megüresedett, amikor Bajtay Istvánt másodalispánná választották.701 Ezt követően 1723 augusztusában töltötték be újra az állást Pálffy Miklós nádor ajánlására Huszár Istvánnal, aki mindössze 70 Ft éves fizetésben 690 BOROSY, 1986. 3192. regeszta 691 BOROSY, 1986. 3396 és 3473. regeszta 692 Borosy, 1986. 3533. regeszta 693 Borosy, 1985. 3128. regeszta 694 Corp. Stat. 11/1. Heves és Külső-Szolnok megye, 1696. 325-326. o. 695 Corp. Stat. 11/1. Abaúj megye, 1692. 320. o. 696 Borosy-Szabó. 2002. 103. regeszta. (62-63. o.) 697 Bajtay István Koháry István kecskeméti prefektusaként tevékenykedett 1703-ban. A Rákó- czi-szabadságharc alatt mindvégig kitartott a császári oldalon. A közgyűlés 1719-ben másodalispánná választotta, amely tisztet 1719. és 1723. május 6. és június 1. közötti haláláig töltötte be. (Id Heckenast, 2005. 34. о.) 69S Borosy, 1989. 35. és 38. és 54. regeszta. Bajtay Istvánt 1717. május 4-én megerősítették beosztásában. (Borosy, 1989. 412. regeszta) 699 Borosy, 1989. 371. regeszta 700 Borosy, 1989. 412. regeszta 701 Borosy, 1990. 899. regeszta 125
