Ujj György (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 3. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 6. (Budapest, 2011)
Kapronczay Károly: Pest-Pilis-Solt vármegye egészségügye a 18. században - Járványok
PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE EGÉSZSÉGÜGYE A 18. SZÁZADBAN 6. A biztos feladata, hogy az alispánnak időben jelentést tegyen az összes előfordult esetről. 7. Ha a szükség úgy kívánja, több személyt rendelnek a veszteglőhelyekre, és a vármegye servitorainak kötelessége, a biztos úrral együtt, a vesztegzár alatt levők szigorú felügyelete. Ha bármilyen rosszindulatú kihágás történne, ezeket jelentsék. 8. Egyelőre két, majd annyi házat kell kiüríteni, amennyi szükséges, és ki kell tisztítani, de úgy, hogy a vesztegzár alatt levők és a servitorok a helyi lakosokkal ne keveredjenek, és a biztos zárja el őket egymástól. 9. A jelenleg erre rendelt két hajdú pontosan figyelje és akadályozza meg, hogy a vesztegzár alatt levő személy a veszteglőháztól - szabad levegővétel céljából - 500 lépésnél távolabb menjen, és magával fegyvert vigyen. 10. A biztos és az őrök szigorúan ügyeljenek arra, nehogy a vesztegzár alatt levők élelem és más dolgok pénzért történő megvásárlása útján hiányt idézzenek elő. A rendes alispán időben hozza meg e téren a szükséges intézkedéseket, hogy a szükségletek kielégítése biztosítva legyen, a helyzetről tegyen időnként jelentést. 11. Nehogy görögök, örmények és rácok az árú összevásárlása és elszállítása céljából válogatás nélkül oda merészeljenek menni, az ilyeneket, ha van is útlevelük saját lakóhelyükre, ha másként nem lehetséges, keményebb eszközökkel is vissza kell küldeni. 12. A biztos óvakodjék attól, hogy az útlevelek ellenőrzése vagy láttamozása, vagy bizonyságlevelek kiadása esetében súlyos büntetés terhe mellett taxát vessen ki az utasokra és a vesztegzár alatt levőkre. ,,144 Kiadta Kostyán Imre, PPS vármegye esküdt jegyzője.” Pesten 1744-től minden éjjel 1 órakor meghúzták a belvárosi plébánia templom harangját, emlékezve arról, hogy abban az órában halt meg az utolsó pestises beteg. A Pesti és Budai, valamint a Pest vármegyei járvány leküzdésében fontos szerepet játszott Perzsa István Pesti járási orvos és beosztásában működő 12 sebész. Perzsa doktor rendes körülmények között Pesten praktizált, különböző megbízásokból más városokban is eljárt járványok és vitás orvosi ügyekben. Rendszeresen ellenőrizte például Pest és Buda, valamint a vármegye patikáit. Amikor kitört az 1740-ben tapasztalt hatalmas járvány, jó meggondolásból a Nyulak-szigetén rendezte be a karantént, ahonnan nehéz volt megszökni. A dunai szigeten létesített karantént nemcsak a partjain védte katonaság, hanem az északi és a déli irányban sajkás őrséget is felvonultattak. A szigeten berendeztek jár- , ványkórházat is, bár az ide való betegszállítás nehézkes volt.143 A járvány közben Pest város magisztrátusa nem akarta kifizetni Perzsa doktor és segítőinek .jogos élelmezési és szálláspénz-járandóságait”, amiért nem akarták munkájukat folytatni. Végül kifizették őket, sőt váci tevékenységének honoráriuma kérdésében is döntöttek.146 144 145 144 Borosy- Kiss: im. 318—320. 1. 145 Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. 1. köt. Bp. MOK, 1929. 146-148. 1. 85
