Ujj György (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 3. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 6. (Budapest, 2011)
Dóka Klára: Pest-Pilis-Solt megye kézműipara a török kiűzésétől 1872-ig - Az 1761. évi céhreform
PEST-PILIS-SOLTMEGYE KÉZMŰIPARA A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL 1H72-1G 6. sz. táblázat A családfők száma 1771-ben a dikális és laxális összeírás szerint Hospes és egyéb családfő Özvegy Házas zsellér Házatlan zsellér Taxás Összesen Kecskeméti járás 5179 585 3168 1186 424 10 539 Váci járás 4230 789 1990 723 387 8119 Pilisi járás 3900 1047 2762 761 381 8851 Solti járás 4599 709 2157 317 189 7971 Összesen 17 905 3130 10 077 2987 1381, 35 480 (Az összeírásban a ridegek - pásztorok, gulyások, csikósok stb. - már nem szerepelnek.) A táblázatok összevetésével kiderül, hogy az összeírtak száma 72%-kal nőtt, tehát az 1744 óta eltelt 27 év alatt kisebb volt a gyarapodás, mint a 18. század korábbi évtizedeiben. A jobbágyok (hospesek) családfőinek száma 23,7%-kal lett magasabb, több mint ötszörösére nőtt viszont a házas, és duplájára a házatlan zsellérek száma. Ebben a vonatkozásban azonban a járások, illetve a kisebb tájegységek között voltak különbségek. A fejlődés tendenciái mások voltak, mint amit az 1744-es összeírásnál láttunk. A legnagyobb, több mint kétszeres gyarapodás a Pilisi járásban volt, a Soltiban a 98, a váciban a 67, a kecskemétiben, ahol az előző korszakban kimerültek a lehetőségek, csak a 38%-ot érte el. Míg az adóösszeírásokban a lakosság családonként szerepel, Pest-Pilis-Solt megye vonatkozásában is a teljes lakosságról ad képet a II. József kori népszámlálás. Hasonló összesítés csak a polgári kori statisztikai felvételek alkalmával készült, így a vizsgált időszakban e forrást nincs mivel összehasonlitani. Tartalmazza a települések nevét, jogállását, a birtokos nevét, a házak, családok és a népesség (jogi és tényleges) számát. Mivel elsősorban katonai célokból készült, a férfiak társadalmi helyzetével kapcsolatban közöl részletes adatokat (pap, nemes, tisztviselő, polgár, paraszt, ezek örököse, zsellér, be nem sorolható egyéb). Témánk szempontjából a házak és a tényleges népesség számát, a férfiak közül a nemesek, polgárok, parasztok, örökösök, zsellérek adatait vettük figyelembe.38 A négy járás vonatkozásában az alábbi táblázatot állíthatjuk össze: 3sDóka, 2008. 287.. 289. 107
