Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Soós István: Pest-Pilis-Solt vármegye és a Neoacquistica Commissio (1696-1703) - Bevezetés
A NEOACQUISTICA COMMISSIO ES PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE (1696-1703) alábbis az 1711. évi összeírás szerint - Harmos Pál, György és Gábor, valamint Szeney István tulajdonába került, és nem csatolták azt Salm herceg hatvani uradalmához.105 Ziska Ferenc vérségi jószágrészének (a possessio 1/3-a) a Commissio a fiskus javára szintén lefoglaltatta.106 A Gyürkyek részbirtokának sorsáról nincsenek információink. Az 1702 tavaszán és nyarán lefolytatott birtokjog-igazolási vizsgálatok befejezését követően, ahogy azt a Commissio tanácsülési jegyzőkönyvei is bizonyítják, még számos megoldatlan ügy megtárgyalása várt a Bizottságra. Időközben ugyanis kiderült, hogy több Pest-Pilis-Solt vármegyei birtokos tulajdonjogának bizonyítása még nem volt tisztázott. A Commissio és a Budai Kamarai Adminisztráció felszólításaira a birtokjog-igazolási okmányok benyújtására 1702 utolsó harmadában és a következő esztendő első hónapjaiban viszont az érintett birtokosok közül csak kevesen jelentkeztek. Ezért az Udvari Kamara 1703. április 19-én utasította a vármegyéket: kötelezze a területükön található birtokok birtokosaikat, hogy jószágaik tulajdonjogát igazolandó haladéktalanul jelenjenek meg a Commissio előtt és nyújtsák be okmányaikat.107 Ezt követően I. Lipót 1703. május 18-án a Bécs melletti Laxenburgban kelt pátensében szintén sürgette az érintett vármegyéket, köztük Pest-Pilis-Solt vármegyét: foganatosítson intézkedéseket annak érdekében, hogy a birtokosok haladéktalanul jelenjenek meg Bécsben a Neoacquistica Commissio előtt.108 A vármegye erre felhívásban tette közzé mindazok nevét, akiknek az igazolások miatt Bécsbe kellett fáradniuk. Ezek a birtokosok a következők voltak: Georg Prunner (Csíktarcsa falu), Szemreg/Zemreg (Taksony falu és Egecse puszta), Mészáros Rodl János és Tóth András zálogbirtokosok (Rada, Bugyi és Léb praediumok), a Bibiti (Bilibü)-Horváth család és Fitos Ferenc örökösei (Zsidó falu és Megyerke puszta), Berkes András, a váci káptalan prépostja (Kisnémedi, Hártyán falvak, Rátót puszta és egy váci kőház), a Buching família (Détony falu).109 Közülük Fitos Ferenc leszármazottai a Balogh családdal együtt már 1703 áprilisában beszolgáltatták irataik egy részét.110 De mint korábban már annyiszor, a szóban forgó birtokosok most sem tudták, vagy nem akarták a kitűzött időpontra azokat az okmányaikat bemutatni, amelyekkel kétséget kizáróan bizonyították volna: jószágaikat jogosan bírják. Ezért alig két hónappal a királyi leirat után a vármegye kénytelen volt az uralkodótól az érintettek számára egy újabb, távolabbi határidőt kérni irataik benyújtására.111 105 Ld. erről fent a 80. sz. jegyzetben idézett kútfőt. 106 Ld. erről: MOL, E 117 11. cs. No. 135. B. (1703. június 19-i ülés.) 107 A Kollonich Lipót aláírásával Bécsben kiadott rendelet fogalmazványát Id.: MOL, E 117 5. cs. Fase. XI. No. 1. 108 A rendeletre, melynek tartalma minden bizonnyal azonos volt a Kollonich-féle fogalmazványával, kutatásaink során sem a Bizottság, sem pedig a Magyar Kamara iratanyagában nem bukkantunk rá. Ezt Pest-Pilis-Solt vármegye 1703. június 25-26-i közgyűlésén hirdették ki. (Publicatum benignum Suae Maiestatis Sacratissimae mandatum Laxenburgi die 18 Maii 1703 emanatum ratione fine Viennae coram Neoacquisticam Commissionem liquidandorum citationis, et commeationis dominorum quatenus vigore benigni mandati eos, qui itidem specificatis, certificare cum transimissione paribus nullatenus intermittendum.) - PmL, rVl-a/1. VII. k. 823. p.; Borosy, V 32. p. 109 PmL, IVl-a/1. VII. k. 838-840. p. (1703. július 23-24-i közgyűlés.); Borosy, V 37. p. 110 Ld. memoriáléjukat Meskó Adám királyi-jogúgyigazgató-helyettes csatolt véleményeivel együtt a közölt iratok között. (I. 107. sz.) 111 PmL, IVl/a/1. VII. k. 838-840. p. (1703. július 23-24-i közgyűlés.); Borosy, V 37. p. 39
