Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Kocsis Gyula: Pest vármegye parasztsága és gazdálkodása az 1770. (-1771.) évi megyei urbáriumok tükrében - Források
PEST VÁRMEGYE PARASZTSÁGA ÉS GAZDÁLKODÁSA AZ 1770. (-1771) ... Az földrajzi környezet szerepe (haszna, kára) a parasztság gazdálkodásában A környezetből származó hasznok között szinte mindegyik falu elöljárói megemlítették a táj viszonylagosan nagy erdő borítottságából származó lehetőségeket. A községeknek ugyan nem volt erdejük, de a földesúri erdőkből hol ingyen, hol pénzért, vagy robot fejében tűzifához juthattak. Az építkezéshez, vagy szerszámnak szükséges fát sem kellett messziről szállítaniuk. Az erdők hasznaként még a mak- koltatást és a gubacsszedés lehetőségét említette egyik-másik község. A kedvező természeti adottságok között a vízjárta határokban, a rendszerint ingyen vágható, fűtőnek és épületiedéinek alkalmas nád Hévíz, Túra, Boldog és Zsámbok válaszában szerepel. A boldogi határban elegendő „rakottya” vessző is termett. Ritkán előforduló, sajátos haszonvételt jelentett a marhák hizlalásához előnyős „sózására” hasznosított szikes földdarab a zsámboki határban. A régió falvaiban - Zsámbok és Hévíz kivételével - jelentős volt a méhészkedés. Túrán öt gazdának 55-, Boldogon négy gazdának 50-, Versegen és Hévízgyörkön három - három gazdának 26 -, illetve 13 méhkasát írták össze. A vásáros helyek közelségét, és ebből következő jó értékesítési lehetőségeket három faluban említenek: a zsámbokiak Pestre, a vérségiek Pestre és Vácra, míg a turaiak Pestre, Vácra, Hatvanba és Gyöngyösre jártak terményeiket, állataikat értékesíteni. A régió falvai nem vettek részt a szolnoki sóházból történő sófuvarozásban, ezt a pénzszerzési lehetőséget egyedül a zsámbokiak említették. Környezeti kárként a határok talajának homok borítottsága, szűkössége, a rétek, legelők csekélysége jelenik meg a fassiókban. Boldogon a határ mély fekvése, mocsarassága („az árvíz marasztokban megmarad”) és a Zagyva árvizei okoztak károkat. Néhány tehetős jobbágy gazdasága Verseg: Kalmár Mátyás egész telkes: 1 személy, 4 ökör, 3 ló, 4 tehén, 5 növendék marha, 0 növendék ló, 0 juh, 85 pm őszi gabona, 20 pm tavaszi gabona, 0 bor Volyák János egész telkes: 1 személy, 4 ökör, 4 ló, 2 tehén, 4 növendék marha, 0 növendék ló, 40 juh, 100 pm őszi gabona, 40 pm tavaszi gabona, 0 bor Boldog: Bugyi Pál két telkes: 1 személy, 6 ökör, 5 ló, 1 tehén, 6 növendék marha, 0 növendék ló, 20 juh, 100 pm őszi gabona, 40 pm tavaszi gabona, 0 bor Őszi Márton két telkes: 3 személy, 8 ökör, 4 ló, 3 tehén, 7 növendék marha, 2 növendék ló, 30 juh, 100 pm őszi gabona, 50 pm tavaszi gabona, 0 bor 557
