Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Kocsis Gyula: Pest vármegye parasztsága és gazdálkodása az 1770. (-1771.) évi megyei urbáriumok tükrében - Források
PEST VÁKMEGYE PARASZTSÁGA ÉS GAZDÁLKODÁSA AZ 1770. (-1771) ... A földrajzi helyzet és az ökológiai környezet szerepe (haszna, kára) a parasztság gazdálkodásában A régió falvai közül kevesen vették hasznát földrajzi, ökológiai környezetüknek. Az erdősültebb tájakon Vácszentlászlón, Valkón, Bagón a kedvező bérű makkolta- tás és a gubacsszedés lehetőségét emelték ki. Rákoskeresztúron a „ház fejérítésére való agyagot”, Pécelen és Foton követ bányászhattak. Vályi András szerint a Maglódon bányászott követ a pestiek vették. (Vályi A. II. 625.) Pest közelsége és az ebből fakadó piacozási, fuvarozási- és munkalehetőségek szerepeltek Keresztár, Csaba, Cinkota, Pécel, Vácszentlászló, Bag, Csornád és Do- mony elöljáróinak beszámolójában. Ugyancsak ők említették a sófuvarozásban rejlő haszonszerzési lehetőséget is. Ezeknek a bevételeknek a jelentőségét a már említett Bölcskey József péceb árendátor levelének további idézésével mutatjuk be. írásának ebben a részében a zsellérlét „előnyeit” ecsetelte: azokat a nagy belső fundusokat bíiják, amelyek után régen egész házhely föld volt, marhát tarthatnak a legelőn. „Vectorizatiobul, forspontozás, zsidó hordozásból minden nap pénzt keres. Ha zsidót viszen Pestre /a jobbágyok egyik észrevétele az zsidó bérlők által üzemeltetett elszaporodott kocsmák ellen szólt - K. Gy;/ mindennap két lovával keres 20-25 garast. Itt pedig eféle fuvart annyit kap, amennyit lova elbír. A zsellér itt, Pest elején rész szerint a falukon, rész szerint Pesten az esztendőnek minden részében készpénzért való napszámba járhat 4-5 garasra, kaszálásba 8-10-14 garasra is. Aratásban, nyomtatásban egész esztendei kenyerét kikeresi...” (PML. IV 16.a. 45. doboz) Hasonló kifogásokat fogalmazott meg a fóti uradalom tulajdonosa, Károlyi István az 1838-ban indított úriszéki perében. Szerinte az uradalmi helységek közel esvén Pesthez az esztendő legnagyobb részét fuvarozással töltik, kivált a pesti, vagy debreceni vásárkor. Néhány tehetős jobbágy gazdasága Domony: Valentini György: egész telkes: 2 személy, 4 ökör, 2 ló, 1 tehén, 5 növendék marha, 0 növendék ló, 0 juh, 90 pm őszi gabona, 70 pm tavaszi gabona, 10 akó bor, 1 pálinka üst Zsidó: Takács János egész telkes: 1 személy, 10 ökör, 4 ló, 2 tehén, 1 növendék marha, 0 növendék ló, 60 juh, 86 pm őszi gabona, 46 pm tavaszi gabona, 20 akó bor. Keresztúr: Ragács Márton egész telkes: 2 személy, 6 ökör, 4 ló, 8 tehén, 4 növendék marha, 0 növendék ló, 30 juh, 120 pm őszi gabona, 90 pm tavaszi gabona, 10 akó bor. 519
