Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Kocsis Gyula: Pest vármegye parasztsága és gazdálkodása az 1770. (-1771.) évi megyei urbáriumok tükrében - Források
PEST VÁRMEGYE PARASZTSÁGA ÉS GAZDÁLKODÁSA AZ 1770. (-1771) ... Rétek Irsán a legtöbb földesúr részén nem voltak rétek, így szénát sem gyűjthettek a parasztok. Egy földesúr jobbágyai kaszálhattak egy - két lovas - kocsi szénát. A saját határukban a monoriaknak sem volt rétjük, földesuruk, az egri káptalan pusztáin kaszálhattak: a közeli Zsiger pusztán két szekér, Matkón 10 szekér szénát. A község, mint testület számára pedig Újfalu pusztán gyűjtöttek szénát. Egyedül Matkó használatáért kellett bérleti díjat fizetniük. Üllőn és Pilisen egy-egy szekérnyi, Albertiben 3 szekérnyi, Abonyban 8-9 szekérnyi széna volt az egészhelyes jobbágygazda téli takarmánykészlete. A ceglédi és a nagykőrösi kaszálók kiterjedését a mezei kertes határhasználati mód miatt nem ismerjük. (Wellmann I., 1967:296-333.) b.l Irtásföldekről A régió falvaiban nem voltak irtások. c.l Nyomáson kívüli földek, kertek A régió néhány településének elöljárói csak a földesúri adózás felsorolásakor tettek említést arról, hogy bizonyos termények után is kell / nem kell dézsmát (ötödöt, hetedet, kilencedet), vagy dézsmamegváltást fizetniük. Ezek között számos olyan volt, amelyet nyomásokon kívüli földekben, kertekben termesztettek. (Üllő bírái még az adózás kapcsán sem szóltak ilyen terményekről.) Monoron nem kellett kilencedet fizetni kukoricából, kenderből, kerti veteményből. Pilisen kilencedköteles volt a kukorica, kender, káposzta, lencse borsó és a mák. A köles, lencse, borsó és kender Cegléden is. Irsán hetedet fizettek kölesből, kukoricából, kenderből. A telki szántókon kívül, külön kimért földekről, kertekről tudunk Pilisen (kukorica-, kenderföld, káposztás kert), Irsán (2 pm kenderföld), Albertiben (kenderföld 1 pm, kukoricaföld 1 pm) és Abonyban (tökös-, kukoricáskertek, kenderföld). Bérelt puszták, máj or sági földek használata Üllő és Alberti bírái a legelő szűkösségéről szólva általánosságban említették, hogy legelőt kénytelenek bérelni. Ugyancsak általánosságban szólt a puszta árendálás szükségességéről a nagykőrösi tanács. Az abonyiak saját földesuraik szomszédos pusztáit használhatták, pl. Paládicson a Tiszára néző magas part szélén szállásaik voltak. (Az első katonai felmérés térképszelvénye, Kocsis Gy. 1995:417. és 419.) Cegléd és Irsa lakó nem éltek pusztabérlettel. A pilisieknek Dánszentmiklóson voltak az egyik nyomásbeli szántóik és gulyabeli marháik legelője is. Monor lakó három pusztát is használtak, ebből kettőt ingyen. Mindhárom pusztát vetették, kaszálták, Matkón valószínűleg legelőik is voltak. Állattartás aj Igás- és vonóállat ellátottság Az 1771. évi rovásadó összeírás alapján a 4. táblázatban összegeztük a háztartások igás ökör és vonó állat (igás ökör és hámos ló együtt) ellátottságát. Az adatokból lát469
