Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Kocsis Gyula: Pest vármegye parasztsága és gazdálkodása az 1770. (-1771.) évi megyei urbáriumok tükrében - Források
PEST VÁRMEGYE PARASZTSÁGA ÉS GAZDÁLKODÁSA AZ 1770. (-1771) ... háztartások alacsony számával is összefügghet. Tökölön termelték a legtöbb bort. Itt a legmagasabb a szőlőbirtokosok aránya és az egy háztartásra jutó bormennyiség sem kevés. Ráckeve gyenge mutatói - csak a háztartások felének van bora, meglehetősen alacsony az egy háztartásra jutó átlag - a mezővárosi társadalom- szerkezettel függhetnek össze. A város lakosságának többsége kereskedő és iparos, közülük csak kevésnek volt szőleje. A zsellérek megélhetését sem a szőlőben végzett napszám, hanem egyéb munkák jelentik. Az földrajzi környezet szerepe (haszna, kára) a parasztság gazdálkodásában A földrajzi környezet hasznaként minden település szőlőhegyét valamint a többnyire a dunai szigeteken lévő gyümölcsöskertjeit említi. A sziget északi csúcsa alatt lévő két falu (Szentmiklós és Tököl), valamint Ráckeve kivételével az összes többi falunak a gazdák között egyénileg kiosztott, egyénileg használható erdőcské- je volt. A Nagy-Duna partján fekvő falvak a Dunán járó kereskedő hajókat említik, amelyeknek terményeiket eladhatják. Tökölnek a battai, Szigetújfalunak az ercsi, Lórévnek az adonyi kikötő jelentett közeli értékesítési lehetőséget. Buda és Pest közelségét, a kereskedésre történő utalás nélkül egyedül a csepeliek értékelték. Nekik a községgel szemben a Duna jobb partján fekvő Promontor nemcsak a szőlőbirtoklást, hanem az trágya eladásának lehetőségét is jelentette. Tanulságos, hogy a halászatról egyáltalán nem tesznek említést. A korábbi adók felsorolásában egyedül a ráckevei bírák említették, hogy egy bizonyos időben két halas foknak a vizeit is bérelték 20 ft-on. A falvak lakói környezetük gazdálkodásukat nehezítő jellemzői közül különös hangsúllyal szóltak a Duna gyakori áradásairól, amely vagy a vetésekben, vagy a rétekben, vagy a szőlőben kárt okoz. A Duna áradásai és kártételei miatt 1799-ben Sziget- szentmiklós elköltöztetésének lehetősége is felmerült. Elkészítették a költözni akarók és a költözni nem akarók névsorát is. (PML. IV3.C.4. 1818/1799.) A természeti erők közül a másik nagy ellenség a szél volt. A tavaszi erős szelek elvitték a tavaszi szántásból a vetőmagot, de még a felszántott laza homoktalajt is, tovább megnehezítették, veszélyessé tették a vizen történő közlekedést. Néhány tehetős jobbágy gazdasága 1771-ben Csepel: Gyurac Simon egész telkes: 2 személy, 4 ökör, 2 ló, 2 tehén, 2 növendék marha, 1 növendék ló, 0 juh, 100 pm őszi gabona, 48 pm tavaszi gabona, 1 akó bor Szigetszentmiklós: Tóth András egész telkes: 3 személy, 8 ökör, 3 ló, 3 tehén, 18 növendék marha, 9 növendék ló, 66 juh, 140 pm őszi gabona, 150 pm tavaszi gabona, 32 akó bor 435
