Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Kocsis Gyula: Pest vármegye parasztsága és gazdálkodása az 1770. (-1771.) évi megyei urbáriumok tükrében - Források
PEST VÁRMEGYE PARASZTSÁGA ÉS GAZDÁLKODÁSA AZ 1770. (-1771) ... Budaörsön az úrbéres telki állomány 4 2/8 jobb ágytelket tett ki, amelyen harmincnégy a zsellér lét határának a szélén álló nyolcadtelkes osztozott. A földdel nem rendelkező háztartások száma majd ötszöröse volt az egynyolcadrésznyi telki szántót birtoklókénak is. Ezzel szemben Törökbálinton nagy telekhányaddal rendelkező - későbbi kifejezéssel - gazdag parasztság volt a domináns. A tizenkét egész teleknél nagyobb és a hatvan db hatnyolcados telekhányaddal rendelkező gazdaságban élők alkották a lakosság majdnem felét. Számuk meghaladta a zsellérekét. Az általuk használt telekmennyiség 63 egész és 11/32 telekhányadra rúgott. (Novak L. E 2006 : 308. 53 egész és 2/32 telket ír, de ha összeadjuk az általa közölt névsor gazdáinak telkeit, akkor a nagyobbik szám jön ki.) A falvak lakossága a 18. század első évtizedében betelepült, német anyanyelvű, római katolikus vallású volt. (Ori P 2003:163.) Törökbálint népességében az úrbérrendezés idején azonban már jelentős számú katolikus délszláv népesség is található: a telkes jobbágyok közül huszonnégynek, a házas zsellérek közül tíznek, a ház nélküli zsellérek közül kilencnek a családneve utal délszláv eredetre. Vályi András úgy tudta, hogy a település lakossága német és rác, míg az 1787. évi birtokösszeírás bizonyára ezen családokat nevezi croatica-nak.16 (Novák L. E 2006., Szaszkóné 1988.) Az 1771-es dikális összeírás szerint a régió két falujában 345 háztartás volt, amelyek közül mintegy 38,5% rendelkezett jobbágytelekkel. A házas zsellérek alkották a többséget, 49,5%-ot. Alacsony, 4% alatti volt az önállóan összeírt özvegy háztartások aránya, míg az önállóan összeírt házatlan zsellér háztartások aránya elérte a 8,4%-t. A regionális átlag azonban jelentős különbséget takar: Budaörs német lakosságának 62%-a élt zsellér háztartásban. Törökbálinton is magas, de csak 38% volt az ilyenek aránya. Budaörsön a 161 telkes jobbágy és zsellér háztartás között összesen nyolc olyan volt (öt telkes, három zsellér), amelyben két házas személyt, két családmagot írtak össze. Törökbálinton valószínűleg a katolikus délszlávok közül került ki az a három háztartás, amelyben kettőnél több házas személy élt. Ebben a faluban meghaladta a 21%-ot az egynél több családot magában foglaló háztartások aránya. Földművelés aj Határhasználat: Szántók Mindkét faluban szabályozott, kétnyomásos határhasználati rendben birtokolták a szántókat. Budaörsön az egyik vetőben két db szántóba 7,5 pozsonyi mérőt vethettek, a másik vetőben három db, 9 pm befogadóképességű szántójuk volt a telkeseknek. A 16 A mai ország- és népneveket (szerb, horvát) a korbeli források nem használták, vagy ha igen, esetenként nem a mai jelentéstartalmunkban. A Törökbálinton lakó délszlávok katolikusok, tehát nem lehetnek, bolgárok, szerbek. Ma horvátoknak nevezzük azt a kisebbséget, amely magát a 19. században még rácnak nevezte. Lásd: Paládi-Kovács A. 2006: 63. 423
