Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Soós István: Pest-Pilis-Solt vármegye és a Neoacquistica Commissio (1696-1703) - Bevezetés
SOÓS ISTVÁN Az Adminisztráció természetesen nem tett mást, mint végrehajtóttá az 1693- ban kibocsátott uralkodói pátenst, amelynek értelmében az újszerzeményi területeken található birtokok értékét fel kellett becsültetni.16 A Pest-Pilis-Solt vármegyei magisztrátus persze tiltakozott az Adminisztráció tevékenysége miatt, és egy felterjesztésben arra kérte I. Lipótot: utasítsa az Udvari Kamarát a törvényes eljárás betartására és a „iure postliminii” bírt és most lefoglalt birtokokat juttassák vissza jogos birtokosaiknak.17 Egyidejűleg egy másik beadványban azzal a kéréssel fordultak az uralkodóhoz, hogy a Budai Kamarai Adminisztráció által fegyveijog alapján jogtalanul elvett jószágokat szintén kapják vissza egykori tulajdonosaik.18 Az Udvari Kamara azonban nem reagált a vármegye felterjesztésére és beadványára. Úgy tűnik, hogy az 1695. évi uralkodói pátensek sem találtak „kedvező” fogadtatásra, mert I. Lipót Bécsben, 1696. augusztus 30-án újabb, immáron határozottabb hangvételű rendeletet bocsátott ki. Ebben az uralkodó már arra utasította a Királyi Fiskust, hogy a visszafoglalt területeken minden birtokot foglaljon le és azok birtokosait szólítsa fel: birtokjogaik igazolása végett jelentkezzenek Bécsben a Neoacquistica Commissiónál. Mintegy részben megerősítve az „Einrichtungswerk” -ben megfogalmazott alapelveket, részben újabbakkal egészítve ki azokat, kimondta: „(...) aki valamely tulajdoni, haszonvételi vagy zálogjogot, vagy egyéb követelési címet igényel bármely birtok, uradalom, vagy jövedelemhez azon országrészben, melyet Isten segedelmével s győzedelmes fegyvereinkkel visszaszerzettünk, azt az erre a célra kirendelt császári-királyi bizottmányunk előtt, hat hónapnyi záros határidő alatt, hiteles oklevelekkel igazolja, és ha ügye úgy hozná, a további tárgyalásra megidéztetését várja be.” Az uralkodó és az udvar ugyan elismerte, hogy néhány birtokos már bemutatta a Commissio előtt birtokjogaikat igazoló okmányait, „minthogy azonban még igen sokan ama újszerzeményi javakra igényt tartók közül okleveleiket elő nem mutatták, a kitűzött záros határidő pedig rég elmúlt, ennélfogva azokon kívül, akik birtokjogukat bizonyították, immáron többé senkinek ügye figyelembe ne vétethessék, következésképpen azon újszerzeményi javak elidegenítése foganatosíttathassák (...)”. I. Lipót ezért szigorúan utasította az addig okmányaikat be nem nyújtó birtokosokat, hogy „követelésük elvesztésének terhe alatt, szükséges okleveleikkel az Újszerzeményi Bizottság előtt megjelenni személyesen vagy megbízottjaik révén kötelesek”.19 Az uralkodó és az Udvari Kamara a rendeletben foglaltakat egy újabb, 1696. november 9-én kiadott mandátumában nyomatékosan 16 Az utasítást az Alsó-ausztriai Kamarának kellett volna elkészíteni, amely azonban vonakodott ezt megtenni. Ezt végül az Udvari Kamara megbízásából báró Tullio Miglio kamarai tanácsos dogozta ki. Ld. erről Nagy I.-F. Kiss Erzsébet: i. m. 373. p. 17 Eadem in materia, inclytorum comitatuum Pest, Pilis, et Solth unitorum ad Suam Maiestatem Sacratissimam supplex instantia. - PmL, IVl-a/1. VII. k. 147-150. p. (1696. november 27-i közgyűlés.); Borosy, III. 188. p. 18 A kérelem szövegének másolatát ld.: Inclytorum comitatuum Pest, Pilis, et Solt unitorum Suae Maiestati Sacratissimae porrectae supplicationis humillimae copia, in facto edoctionis bonorum. - PmL, IVl-a/1. VII. k. 144-146. p. (1696. november 27-i közgyűlés.); Borosy, III. 188. p. 19 Ld. ezt: Primaevae citatoriae ad comitatus in facto bonorum neoacquisticorum. - MOL, E 117 11. cs. No. 15. Szövegét ld.: Iratok: I. 1. sz. - A rendeletet ismerteti és magyar fordításban idézi Hornyik J.: i. m. III. k. 236-238. p. A pátens szövegét ld. uo.: 442^145. p. (125. sz. irat.) A rendeletről röviden ld. még Nagy I.-F. Kiss E.\ i. m. 373. p. 22
