Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Soós István: Pest-Pilis-Solt vármegye és a Neoacquistica Commissio (1696-1703) - I. Iratok a nemesi birtokjog igazolásáról
SOOS ISTVÁN sio exporrigeret, humillime pro benigno respirio supplico. Quieti alioquin meae prospecturus, quodcunque solertia secum ferret, nihil attentati pro consolidatione iurium meorum relinquam. Gratiam eatenus benignamque praestolaturus resolutionem. Excelsae Commissionis Neoacqusitico-Regiae servus humillimus Joannes Rotth, de Királyfalva mp. MOL, E 117 3. cs. Fase. II. No. 19. 49. Róth János a Neoacquistica Commissiónak [Bécs, 1702. február eleje]128 Birtokainak igazolása végett Bécsbe rendelték, de a Commissióhoz intézett beadványára hosszú idő után sem nem kapott érdemi választ. Jószágainak tulajdonjogát a különböző dokumentumokkal bizonyítani tudja, és úgy véli, azok jogosultságához nem férhet kétség. Határozottan védelmezi lefoglalni kívánt birtokait, azok használatát, az azokon található allodiális épületeket, a szántókat és az irtásréteket. Úgy véli, hogy a még kezén lévő birtokainak megtartása a lefoglalásoktól függ majd. Otto Theodor Karl zu Salm herceg kegyeibe ajánlja magát, akinél a fia tisztviselőként tevékenykedik. Felajánlja Pest vármegyei örökjogon bírt jószágait a hercegnek, ennek fejében viszont azt kéri, hagyják meg neki Nógrád vármegyei, zálogjogon tulajdonában lévő birtokait. Kéri továbbá, hogy a döntéskor vegyék figyelembe apja 36 esz- tendőnyi bányakamarai szolgálatait Besztercebányán. Excelsa Commissio, Domini, Domini gratiosissimi. Simplici meo hoc scripto excelsae Commissioni humillime detegere nolui, quod ratione bonorum meorum huc citatus, iam ab annis quatuor, serius magno fatigio, longo itinere, expensis, postposita mea oeconomia, cum periculo vitae me huc fatigasse, ac longo tempore, variis expensis factis, hic moram traxisse; nullum tamen hactenus finem desideratum humillime instantiae meae habere potui. Cum tamen mea bona fassione mediante essent consensu regio confirmata, quae de iure vim donationis in se haberent. Et ratione quorundam bonorum meorum pura statutione stabilita essent, ac tali ratione me in iisdem bonum ius habere sperarem, ac propter illorum ad Hatvan occupatorum meorum bonorum amoenitatem, fertilitatem, usum, commoditatem, territorii amplitudinis, extructa alodiif!] aedificia, ac factarum terrarum, ac pratorum magno labore extirpationum, me ne in minima quidem parte privari nollem. Quia in reliquis meis bonis non occupatis, ac prae manibus meis existentibus, si alia non assignarentur, nullam oeconomiam in loco mansionis meae exorare possem, magnumque inde incommodum patere, quia mea tota supplicatio ex illis ad Hatvan occupatis bonis unice pendebat. In gratiam itaque excelsae Commissionis, ac condignum respectum habendo celsissimi principis a Salmis, in cuius gratia filius meus de praesenti indignus officialis existeret. Servatis contradictionibus infra declaratis, si nimirum mihi ad possessionem Szirak ea infra 128 A hely és keltezés nélküli memoriale időpontjára a Róth János alábbi, 1702 februárjában írott memóriáiéinak tartalmából és dátumaiból következtethetünk 134
