Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711)

Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a szatmári békéig ellenség, 34 embert öltek meg, 26-ot a templomban, köztük a bírót és Károlyi tiszttartóját is.317 A sorozatos támadások nem maradtak hatás nélkül, 1708 nyarán több jel mutatta, hogy a három városon kívül a lakosság közt is növekszik a meghódolási szándék. 1708 augusztusában Szentmiklósy János jász vicekapitány jelenti Bercsényi Mik­lósnak, hogy a Pest környéki falvak (pl. Galgahévíz, Galgamácsa) lakói benn voltak Pesten, hogy elhajtott állataikat kiváltsák. „Ebből suspitióm vagyon, ne talántán Pest eleje egészen Hatványig be ne holdúllyon.” Pedig ekkor még „az ellenség elől helyeikbűl kibontakozott futott nép” lakja a Heves megyei Makiár, Kisnána, Tiszafü­red, Tiszaszőlős elhagyott házait, Nagyút pusztát három éve péceli és monori gazdák szállották meg. Úgy látszik, voltak visszatelepülök is, Rákóczi azonban 1708 októbe­rében a Gödöllő—Aszód—Tápióbicske között fekvő mintegy 20 falu lakosait, behó- dolásukat megakadályozandó, a Gyöngyös—Pásztó körüli hevesi falvakba szállíttatta át. Nem mentette meg ettől őket Sőtér Tamás novemberben a fejedelemnek küldött kérése sem: „...nagy alázatossággal kérem Felségedet, hogy ezen Pest Vármegyében haza vonyódott szegínységet az magok helyekben az télen megszenvedni és helyek­ben hagyattatni kegyelmessen méltóztassék, mert az sok nyomorúság miatt annyira elpusztultak és javacskáiktul megfosztattak, hogy soknak testi ruházattya és szájában való falattja nincsen, és így ha kibontakoztatnak nyavaljások, mind hideggel s mind éhséggel el kell veszniek.” 1709-ben azonban tovább teijedt a behódolási szándék (Hatvan, Jászberény.) Sőt a kuruc Pest megyében oly jelentős szerepet játszó Darvas család tagja, aki országos tisztséget viselt (kerületi főhadbiztos volt), 1709 novemberében élesen támadta Ber­csényi személyét. 1709 végén pedig hadbírósági vizsgálat folyt protekcionális váltása miatt a Sőtér-ezred egyes tisztjei ellen.318 A Duna-Tisza köze megszerzése végül azzal az eredménnyel is kecsegtette a császáriakat, hogy sikerül ellenőrzésük alá vonni, sőt elvágni azt a kereskedelmi út­vonalat, amely a konföderált államot a török birodalommal kötötte össze. Pest-Pilis- Solt stratégiai fontossága ebben is megmutatkozott, mert ez az útvonal a megyén, pontosabban a három városon át vezetett. Ez a kereskedelmi kapcsolat a kuruc hadsereg számára létfontosságú volt, mert a legénység egyenruházatára szükséges egyszerű, ún. abaposztót szinte teljesen Török­országból szerezték be. A balkáni kereskedelem útvonala Belgrád—Temesvár— Szeged—Kecskemét volt, lebonyolítói főként görögök, mellettük törökök, amótok, bosnyákok, zsidók, rácok stb. voltak. Mivel a karlócai béke (1699) bizonyos kedvez­ményeket biztosított a török alattvaló kereskedőknek, Kecskeméten, Nagykőrösön (és 317 Debrő, 1709. november 7. Agassi István káplán Károlyinak. BÁNKÚTI 1996, 732-733. Ugyanazon a napon Kókai Márton Károlyinak Jászárokszállásról: 3000 rác csapott be Hevesbe. BÁNKÚTI 1996,733-734. 318 BÁNKÚTI 1996, 504-505.; Soós I. 1955, 7. és SOÓS 1975, 32.; Rákóczi parancsa az elköltözésre: THALY 11/1873, 353.; Sőtér levele: Szentmártonkáta, 1708. november 4. BÁNKÚTI 1996, 549.; Hatvanra és Jászbe­rényre: THALY V1/1878, 384., 387.; THALY Vl/1878, 384., 387.; THALY 1868, 288-290.; THALY VI/1878, 389.; A Sőtér ezredre 1. a 376. sz. jegyzetet! 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom