Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711)
Bánkúti Imre sekújvárra érhessen. A kitűzött napon megrakattam gabonával valamennyi hadamat, egész udvaromat, mindenkit, aki lóra ülhetett. Magam is megrakodtam, hogy első váltóban Károlyi táborába menjünk, aki azonnal továbbindult, amint a szekereket megra- katta.” Valószínűleg erről az akcióról jelentette Bajtay István gróf Koháry Istvánnak: „Uj híről egyebet nem írhatok Excellentiádnak, hanem hogy bizonyossan Újvárban az élést az kurucok bevitték, circiter 3000 kila búzát, vissza is gyüttek immár,” az ellenük küldött császári csapatokat elkerülve.331 332 A megye lakosságának terhei közül a szabadságharc befejező éveiben a készpénzadózás volt a legsúlyosabb, az elszegényedés és az általános pénzhiány miatt. Az elszegényedést a megyei és állami hivataloknak is tudomásul kellett venniök, s ez kifejezésre is jutott a dikaszámok csökkentésében. Az 1707. évi felvételkor megállapított 31,8 ezer dikát az 1708. nyári egri gyűlés 25 000-re csökkentette,333 1709-ben pedig már csak 14 607 dikát vettek alapul. A kivetések azonban rendszertelenné, áttekinthetetlenné váltak, s állandóan történtek törvénytelen pénzbehajtások is, elsősorban a katonaság részéről. Az 1709. március 11-diki közgyűlés dikánként a vármegye szükségleteire 24 dénárt, a fejedelem követeinek és udvarának eltartására pedig 46 dénárt vetett ki. Ekkor összesen 78 helységgel számoltak a megyében. De 1709 szeptemberében a Consilium Oeconomicum külön 12 000 forintot rótt a megyére az érsekújvári prefektus rendelkezése alá. 1710-ben a subsidiális pénz (a fejedelem és Bercsényi részére) 6000 forintot tett ki.334 De még sok más címen is szedtek készpénzt a parasztságtól (hajdúállítás, fegyverpénz, hadiadó stb.) 1709 tavaszán Szentpéteri Imre brigadéros lett a Duna-Tisza köze parancsnoka, aki 6155 forintos utalvánnyal (assignatio) érkezett a megyébe. A megye a pénzt Nagykőrös városra vetette ki, s ígérte a Szentpéteri-ezred ellátását is.335 A kivetéseket, bármilyen címen történtek is, a sárospataki országgyűlés óta a hadsereg szedte be. Pest-Pilis-Solt megye közgyűlése közölte Dőri András számvevővel, hogy az adóbehajtást a főgenerális parancsára már régen kiadta a kezéből.336 Ez azonban számtalan visszaélésre, a lakossággal szembeni erőszakoskodásra vezetett, és főleg a készpénzfizetésre való kényszerítéssel járt. Az szinte hagyományos módszernek 331 II. Rákóczi F. 1978, 414.; HORVÁTH 1983, 140. 332 Szécsény, 1710. április 4. BÁNKÚTI 1996, 764-765. 333 KOSÁRY 1965,57-59. 334 BOROSY 1987, 210-216.; Jolsva, 1709. július 24. Bercsényi Miklós felháborodott levele Darvas Mihály főhadbiztosnak; Pest és Nógrád megye miért nem akatja fizetni az ő subsidiális pénzét, karhatalmat fog rájuk küldeni. A megyék előzőleg arra hivatkoztak, hogy a sárospataki országgyűlés Bercsényinek nem ajánlotta meg az 50 000 forint subsidiumot, csak Rákóczinak a 100 ezret. BÁNKÚTI 1996, 719-720. 335 Apc, 1709. október 10. BOROSY 1987, 242.; BÁNKÚTI 1996, 729-731. Az ezred ellátása 5000 kenyeret, 5000 font húst, 500 kila abrakot és 6 szekeret jelentett. A következő nyáron ezt a mennyiséget még egyszer behajtották. 336 Apc, 1709. október 10. BOROSY 1987,243. 80
