Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711)
Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a szatmári békéig szág három kompánia zsoldost vetett a megyére, de eddig is csak egyet tudtak kiállítani, mivel a fiskalitások, domíniumok, káptalanok és birtokos urak jövedelme igen kevés.237 A lovasok az 1706-os redukció után Berthóti István ezerében (parancsnokuk Sőtér Tamás) szolgáltak, mustra tabellájuk 1708. július 19-dikéről maradt fenn. Eszerint az ezred 10 kompániából állt (ebből 2 Pest-Pilis-Solt megyei, 2 nagykőrösi, 1 kecskeméti, 2 kiskunsági, 1 ceglédi, 1 kiskunhalasi volt, a 10. pedig szervezés alatt állott.) Létszáma tisztekkel együtt 544 főt tett ki.238 1708 elején a megye megígérte Bercsényi Miklósnak, hogy kiállítja a nemesi felkelés helyett felajánlott 3 század zsoldost és az elmaradt portális hajdúkat.239 Kecskemét 1708-ban valóban kiállított „három egész compania jó fegyveres” hajdút, de „az kiállításnak idejétűl fogva” közülük 38 elszökött vagy elesett. Csajági János most e 38 fő újbóli kiállítását követeli a várostól (ruházattal, fegyverrel) Bercsényi Miklós parancsára. A tanács földesurához, Károlyi Sándorhoz fordult, hogy befolyását latba vetve, a fejedelemmel engedtesse el a 38 fő kiállítását.240 (Egyébként ez az eljárás általános volt a kuruc hadseregben.) A Pest-Pilis-Solt megyei hajdúk Csaj ági János ezredében részt vettek a trencséni csatában (1708. augusztus 3.), nem tudjuk, mennyi volt a veszteségük, az ütközetben ugyanis főleg a gyalogosok közül estek el sokan. A vereség után ebből az ezredből is számosán elszéledtek, ezért Csajági János ezereskapitány Szőke Ferenc főstrázsames- tert a megyébe küldte összegyűjtésükre, amihez a tisztviselők segítségét kérte.241 A sárospataki országgyűlés 1708 decemberében az ezredek kiegészítésére 12 000 hajdú kiállítását (fegyverrel, vagy helyette 7 forint készpénzzel ajánlotta meg minden 35 dika, illetve 50 adóforint után egy fő), amelyből Pest-Pilis-Solt megyére 456 fő jutott. A Hatvanban tartott közgyűlés 1709. február 8-dikán terjesztette fel Bercsényihez a kivetési táblázatot, ebben 3 járás (pesti, solti, kecskeméti) összesen 78 helysége szerepel, és külön az úri, birtokos és egyházi személyek, valamint az armalisták.242 A három városra összesen 69 hajdú jutott, de jellemző gazdasági helyzetük katasztrofális 237 Boldog, 1707. március 3. BÁNKÚTI 1996, 376-378. 238 BÁNKÚTI 1996, 499-500. 239 1 708. január 16. BOROSY 1987, 118. 240 1708. május 3. BÁNKÚTI 1994, 134-136. 241 Divény, 1709. február 2. Levele az alispánhoz. BÁNKÚTI 1996, 588. 242 BOROSY 1987, 190.; BÁNKÚTI 1996, 590-598.; Ungvár, 1708. december 31. Gróf Bercsényi Miklós instrukciója Csajági János részére a hajdúállítás módjáról. Elsősorban stabil családi és társadalmi háttérrel rendelkező fiatal férfiakat kellett (volna) felfogadni. BÁNKÚTI 1996, 569-572.; Persze a kuruc hadseregben is dívott az az európai gyakorlat, hogy bűnözőket kényszerrel besorozzanak. 1709. június 18-dikán Pest-Pilis- Solt megye közgyűlése tárgyalta Bálint Ferenc, korábban káliói lakos ökörlopási ügyét. Halálra ítélik, a vádlott azzal védekezik, hogy ifjúságával ,járó bolondtsága vitte volna reá”, s végül a kár is megtérült. Ezért a halálbüntetéstől eltekintettek, és hajdúságra adták azzal, hogy szökése esetén kivégzik. „Hogy penig mostani első vétke is büntetés nélkül ne maradgyon, in instanti 50 jó forma pálca szabattassék az allfelére.” HORVÁTH 1983, 126.; Ungvár, 1709. január 4. Bercsényi Thót András kapitányt nevezi ki a Pest megyére eső 456 gyalog kiállítására. BÁNKÚTI 1996, 579-580. A megyei közgyűlés e célra 22 824 frt 96 dénárt vet ki a dikák alapján. HORVÁTH 1983, 119. 59
