Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711)
Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a szatmári békéig 6. Pest-Pilis-Solt megyei katonák a kuruc hadseregben A helytörténészek már Homyik Jánostól kezdve igyekeztek kideríteni, hogy a megyéből hányán fogtak fegyvert Rákóczi oldalán, ebben ugyanis — különösen az 50—60- as években —, politikai állásfoglalást láttak — mintha a dolgozó és adózó paraszt és polgár nem tett volna ugyanolyan fontos szolgálatot a felkelésnek. A kutatóknak azonban nincs könnyű dolguk. Az egész megyére (amely egyébként sohasem állt teljesen a konföderáció ellenőrzése alatt, tehát csak a kuruc megyéről beszélhetünk), nincs átfogó, összesítő névsor, csak egy-egy város, helység, járás adatai ismeretesek, azok is különböző időpontokból. A probléma indításaként elsőnek mégis tekintsük át a leginkább összesítő névsorokat és adatokat. Kosáry Domokos 1704 tavaszi-nyári hónapjaiból a megye 101 helysége közül 56- ból közli a fejedelem „hadaiban ment katonáknak, hajdúknak” névsorát.227 Figyelembe véve az összeírásból valamilyen ok miatt kimaradtakat (pl. Dunavecse, Dunapataj, Solt, Tass és a három város katonáskodóit), összességében kb. 2000 főre teszi a megyei katonák számát a kuruc hadseregben, „ami egyszeri és maximális, többé meg nem ismételhető eredménye lehetett ugyan a kuruc hadszervezésnek, de így is igen figyelemreméltó eredménye”.228 Iványosi-Szabó Tibor szintén kiadott egy katonai névsort, 1704 tavaszáról (tehát a Kosáry által közölt névsorral nagyjából azonos időből), amely Kecskemét adatait tartalmazza, a katonáskodók társadalmi helyzetének megjelölésével. A városban ekkor 806 ház volt, a felnőtt férfilakosság száma 1177, ebből 628 fő ment el katonának.229 Az összlétszám mindkét jegyzékben lényegében azonos, de az utóbbiból kiderül, hogy Kecskeméten a katonáskodók a felnőtt lakosság több mint 50%-át tették ki.230 Bank László a Váci járás 42 helységének katonáskodóiról közöl összesítő táblázatot, de nem időponthoz kötve, hanem szolgálati kötelékük (ezred, század) szerint csoportosítva. Eszerint a 42 községből a szabadságharc alatt 633 fő katonáskodott, közülük a legtöbben Hatvani Szabó Máté ezerében: 406 fő, 77-en Jánossy János ezredében, a többiek szétszórva egyéb egységekben tevékenykedtek.231 A katonáskodók kiállítása talán a legsúlyosabb terhe volt a vármegyének és a helységeknek, ezért minden úton-módon igyekeztek azt csökkenteni. A három városnak ezt 1704. május 9-dikén sikerült elérnie, komoly összegek ellenében. Lovasságuk 227 KOSÁRY 1965,63-76. 228 KOSÁRY 1965, 48-50. 229 IVÁNYOSI-SZABÓ 1979,287-342. 230 Persze meg kell jegyezni, hogy ezek zöme nem állandóan volt fegyverben, csak rövid időre vonultak be. A felnőtt férfilakosság felének állandó katonáskodása ugyanis képtelenség. 231 BANK 1981, táblázat. Vö. ezzel a Galga mente 13 helységének részadatát. HORVÁTH 1983,93. 57
